|
 Vendég: 26
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Hullócsillag, mely néha könnyezik,
S szívekbe költözik örök élő hajnalon
Jelet hagyva a még szomorúságban élő
De már közelgő csodaszép, igaz angyalon. |
|
 V
Felhőket tépdes a szél
A vízen hullámok játszanak
Kergetőznek a fénysugarak
Emlékek élednek bennem: |
|
 V
Ma lusta a Hold és gömbölyű arccal,
a csillagok énekét hallgatva ül,
s felhőknek dunnáján, jóllakott hassal,
- e szépséget nézve - a fodrára dűl.
|
|
 V
most elkezdett versben
Évát kerget Ádám
s tollászkodik keddem
a kék semmi ágán
|
|
 V
Vágyom a borzongását,
A csókok édes ízét,
Az ölelést, símogatást,
A végén a beteljesülést. |
|
 MM
Kedvesem ne fájdítsd szívemet, ne okold magad, melyért a múlt felel
Lassan- lassan eljön a perc, mikor a múltat már feledni kell
S újra élni a percet, mely gyönyörrel felel |
|
 V
Először éreztem fájdalmát
a hervadó virágnak,
gyermek lelkembe karcolta
utolsó sóhaját, |
|
 V
Simogatja hamvas arcát
ismeri az összes baját,
vigasztalja, könnyes szeme,
édesanya szeretete |
|
 V
Így éltük mi valahányan a világunk
mindig új és újabb kalandra vadásztunk
bizony még ma is szívesebben tölteném
éltem' ott, mely olyan volt mint egy költemény
kicsiny falunk ölén a völgynek rejtekén
|
|
 V
Őrületbe kergetnek.
Nem bírom a meleget.
Sehol sincs árnyék,
ahol hűsölhetnék. |
|
 H
Szaladunk, futunk széjjel a nagy-világba
Nem kellettél itt idegen a haza
Már jönnél vissza, de kirekesztett lettél
Otthonra nem találsz itt ahol születtél
|
|
 H
Van tömérdek ellenséged,
Sznobnak divat szidni téged,
Mert hogy rajtad
Sok butaság hömpölyög;
|
|
 H
A földben él, hol vacka van,
s bár rút, sosem magányosan.
A kinézete is, igen…
egy oroszláncsapat ilyen.
|
|
 H
Nem itt van a helyem.
Tán egy másik univerzumban,
Hol a távol mámor és a magány
Ezernyi ember között csalogat engem.
|
|
 V
az égbolton felhők keringenek,
táncot járnak a fák a szélben,
madarak szárnyalnak a légben,
a vizek, patakok csörgedeznek, |
|
 H
Átok ül testvérem arcán
A sas madár elpusztult
Álarcod mögött ott vagy
S lényed sírba hull
|
|
 H
csak látszat kérem minden
s titok csírázik a mélyben
ráncos kérgű dió alatt
csőrrel törnek víg madarak
|
|
 V
Ágyon a kedvesem, éled a teste,
omlik a dús haja, fürdik a fényben
- este a beste a kedvem kereste -
nyitva a két szeme, érzi, ha nézem.
|
|
 V
Gyere ide pájtás!
Te jó, hű társ.
Együtt ugatunk.
Együtt nevetünk. |
|
 V
Téli viharok jöttek,
beárnyékolták Napom.
S miután túléltem
mindezt már csak Te látod, |
|
 V
Hideg éjjelek gyermeke vagyok,
Decembernek édes gyümölcse,
Ki egykor nem csendben érkezett,
Hanem nagy torokkal, üvöltve!
|
|
 V
Várok rád szerelem
Elég volt a gyötrelem,
Boldogság kell nekem,
Csak ez éltet engem! |
|
 MM
Fregatt, bár messze elrepít,
Egy könyvvel fel nem ér,
A harci mén csatát veszít
Pegázus mezején. |
|
 MM
Az este ránk borítja szürke szárnyait,
a lomb alatt vigyáz a vén fa ránk ma itt,
a múltnak illatán az alkony álmodón
tekint a hársra fel, furán-csodálkozón. |
|
 MM
Megfulladok!
Húzz ki a mélyből -
Majd hagyj gyötrődni magam-csinálta
Poklom égő veremében.
|
|
|
|
Ma 2026. október 12. hétfő,
Miksa napja van.
Holnap Kálmán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
