|
Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
H
Minek súlyát cipelem átok, vagy áldás?
Magamra vett nehéz nagykabát
Az örökös gondoskodni akarás |
|
H
Nagyon egyszerű beszédre nyitom a szám,
hogy meg tudjam értetni mesém fonalát,
tudjátok a verselés oly nehéz nekem,
Cicerónak szava bicsaklik nyelvemen.
|
|
H
Olvasom a Napkorongos sorokat,
itt egy gyöngyszem és én látom arcodat,
mosoly bújkál pici szájad szegletén
gyönyörködtetsz, irományod tünemény!
|
|
H
Sűrű sövény közelében,
ahol gödörre akadt,
alszik vackán, alszik mélyen
kertlakóm a fű alatt.
|
|
H
Ma reggelre: porra sár;
Pityeregve
Búcsúzkodik már
A Nyár.
|
|
H
Hóviharban álltál némán, s oly csöndesen,
jöttél, pedig nem vártalak, tűzben égő ködben.
Elfújta a szellő a tűznek minden füstjét,
egy fiú várja hiába, a hóban a szerelmét. |
|
H
Fél éve már, hogy nem hallom a hangját,
Nem látom az arcát,
A Kedves mosolyát,
Nem beszélhetek Vele,
|
|
H
Az ember elveszti érzékét az idő felett,
Nap-napot, követve a jelen, elfeledett.
Már csak emlékben, nézünk vissza a múltra,
Miközben rátértünk a magányos útra. |
|
H
Már rég csak éles szilánkok maradtak
A megfagyott vérrel szívem helyén.
Eltűntetni képtelen voltam, mert hozzáérve
Újabb sebet hasítottam rongyos emlékeimben
|
|
H
Játszom a gondolattal,
Mint mások a hódolattal,
Versbe szedett szeret-remény;
Nehogy koppanjak, a föld túl kemény.
|
|
H
Ne szólj, hisz csended
mindennél beszédesebb
szavakkal ölel.
|
|
H
Rideg sötétségbe fojt a gondolat -
Nem érzem már vállamon a kezed.
Tudom, hogy nem vársz reám
S lassan elfelejted nevemet.
|
|
H
Ferde élet, ferde út,
Nem látja át, merre fut?
Aki látja, jaj, annak!
Szitkától, meg nem óvnak!
|
|
H
Ültettem annyi szép reményt,
magasba, szárba szökkenőt,
írhatnék róla száz regényt,
vigyázni-óvva, kétkedőt.
|
|
H
Ti shalimari hófehér kezek,
Hol vagytok? Szerelmet bűvölők?
Ki az, kit most a varázslat vezet,
Hogy majd a búcsú meggyötörje őt?
|
|
H
Nem voltam elég szép?
Hiába vártalak, nem jöttél
Csak jelölted a nemlétező
Naptárodban a napokat.
|
|
H
Mindig ébren várom,
Mikor álomra vágyom.
Hátha eljön újra,
Megsímogat néha.
|
|
H
Eső szitál
Hűvös, nyári ég
Szürke fellegek
Hullámzik a szél
|
|
H
Meseország kapujában
ne toporogj úgy kérlek,
elmesélem életedet
hogyha te azt még kéred!
|
|
H
Szavamra nem nehéz a célt elérni,
bármit is mond rá az ostobaság!
Pedig ha verset szándékozom írni,
két cél vezet csak, jog s az igazság.
|
|
H
A falat tisztelte meg a kezet,
vagy csipet ujj a letört falatot,
a kéz evett, vagy a kenyérszelet,
de mindkettejük együtt harapott,
|
|
H
A nyarat már nem sírom vissza
A virágok illatát még felidézem
Nem kell már a fülledt erotika
Az ősz színkavalkádját nézem
|
|
H
Soha nem tudjuk, hogy
Milyen napra ébredünk!
Soha nem tudjuk, hogy
Meddig tart az életünk. |
|
H
Létem határán
a jövő küzdelmeit
várva mosolygok |
|
V
Láthatatlan gyöngy, hogy
ragyogás
kísérje minden borús
éjszakád! |
|
|
|
Ma 2026. október 12. hétfő, Miksa napja van. Holnap Kálmán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|