|
Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
V
Csendes az utca, egyedül járok,
csak gondolataim kísérnek el.
Mellettem oson az út menti árok,
fölötte egy fáradt híd térdepel. |
|
MM
Erdők,rétek szaga ömlik
árok partjainál pipacs int
fasorok hívnak a ligetben
felszakad és torkomig árad a múlt
tűnődve mulat az idő. |
|
Gy
Ha megbántottál valakit,
s lélekben most már bánod,
ne fokozd lelked kínjait,
legjobb ha megbocsátod! |
|
Gy
Lement a nap. Lassan kigyulladnak a lámpák.
A füst giccses táncot lejt előttem. Nem hat meg.
Csak a zene, ami képes erre. |
|
V
Egyszer, majd ott a padon, már csak
nevetni akarok. Bújni hozzád, mélázni,
virágokat öntözni és gyönyörködni.
|
|
V
A letépett rózsát nézem,
Benne az ősz lelkét vélem.
Lelke virág fent az égen
Talán ott egy csillagképben. |
|
V
Napfényben ragyogtad mosolyod,
Ajkaim szomját csillapító vággyal
nézlek, tündöklő fény játszik arcodon
szeretlek, nem tudok élni mással |
|
V
Ahogy jöttél, csúf betegség,
Úgy hagyd el a lelkem testét.
Nem kívánom, másra ragadj
És azt sem, hogy nála maradj!
|
|
V
10 éve is van már annak, hogy elém toppant Parkinson Úr.
Végig mért, biccentett, majd kezet rázott velem váratlanul.
Parolája nem szűnik, nem enged, ráz- ráz fáradhatatlanul.
Most már tudom, így lesz ez életem végéig, változatlanul
|
|
V
Érdeklődő kérdések=kérdezősködés,
Felelések=figyelés
Tekintés= nézés,
Szemezés= érzés. |
|
V
Hajnalodik.
Csend rázza a redőnyömet,
rög roppan szét az úttesten,
fájdalom-sóhaj száll lebegve,
talán szebb lesz a világ reggelre. |
|
V
Tévedtem ,
mint annyian és annyiszor.
Lelkemet.
Kitártam,magamat adom,a címszó! |
|
MM
Rájuk én ügyet sem vetek.
Szegény világ! Nagyon beteg!
És amíg tollat bír kezem,
eretnek verset vétkezem. |
|
V
Szívemben egy apró remény,
hogy újra jössz Te még felém!
Érinted a szívem, lelkem,
vágytól feledve a nevem. |
|
V
Fehér dér megül jáde kövön,
fagyos az éjszaka gyöngye,
ezüst-köd néz hold-függönyön,
jeges lehelete föd be. |
|
MM
Álom-e vagy valóság?
Nem teljesen mindegy.
Valahova vágyakozás.
Bolondos álomország. |
|
V
Mindent megtettem amit kértél,
Elhittem minden szavad,
A hamu alatt oly régóta ,
Őrízgettem a szerelem -parazsat! |
|
V
Bedarált mindennapi ébredés,
arcokon így csak a kétkedés,
megtört álmatlan éjszakák,
égre festett csalfa gondolák.
|
|
V
már az út sem látszik
csak a megmaradt porfelhő
mosolyom is köddé vált vele
soha nem is voltam |
|
V
Addig is adj még türelmet,
ha lehet, erőt, kegyelmet,
legyen meg az akaratod,
úgy köszönöm, ahogy adod. |
|
V
Látod, én nem is zúgolódom,
pedig tán lenne rá okom,
de néha fájnak az emlékek,
remélem, nem veszed zokon.
|
|
V
Éreztem,
olvadt a jég a mellkasomban. |
|
MM
Ne hagyd, hogy álmaimban
Messze kóboroljak,
És kóstoljam aranyló kelyhek
Mézédes nedveit,
|
|
M
Biztatlak, találd meg
esténként az ágyam.
Duruzsolj fülembe
borzongató lágyan. |
|
M
Én nem szeretek soha többé,hisz az én szívem hasad bele,
s nem hiszek már a csodákban,nekem nem kell újabb mese.
az én szememből több könny nem hull soha többé senkiért,
hisz úgy sincs férfi e világon, ki elfogad,s meg is ért. |
|
|
|
Ma 2026. október 14. szerda, Helén napja van. Holnap Teréz napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|