|
 Vendég: 27
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
leghőbb vágyam a börtön.
Bűnözőkkel együtt élni,
bűneiket megítélni, |
|
 M
S ahogy a hullámtól kopik a sziklafal,
szokja a csendet a kipróbált türelem,
- minél csiszoltabb, annál keményebb a kő -
s bennem még kitartóbb lesz tán a szerelem. |
|
 M
De már megelőzte őt a hóvirág, s ibolya
Erdők szélén odvas keltike is már kihozta
Feje búbját és boldogan kacsintgat az égre, |
|
 M
Eszeveszett szerelem,
Hova tettem az eszem, |
|
 MM
Ó Uram! Köszönöm, köszönöm oly nagyon,
Hogy ismét rám-virradt, egy újabb napom
Mit kaptam Tőled szerető, jó szándék,
Ha többet is adsz, számomra ajándék! |
|
 MM
Miért a sok háború, s éhség,
S miért van, a világban szegénység?
Talán az idő megold majd mindent,
És végre, megláthatjuk Istent. |
|
 H
Tavaszi éjjelen, néma kertek táján
Csalogány énekel rózsabokor ágán.
De a kedves rózsa szendereg, nem figyel,
Ámor himnuszára magát ringatja el. |
|
 H
Mindkét kancsó vize tiszta;
Száll az Idő – oda, vissza…
|
|
 H
Talán nincs egyebem: csak dobbanó szívem,
De azt mindenkor magammal hordom.
Felhőkkel s napfénnyel osztozom egyaránt
Aprón kicsinyke emberi sorson.
|
|
 V
Gondolatból lesznek az érzések,
Szó által mondva, kifejezések,
Az érzés terjed, tovább fejlődik,
Lelkileg már él és cselekszik. |
|
 V
Tavasz van, s álmom,
- Te, mellettem fekszel,
Majd érinteni kívánom,
Esdeklően szép ajkadat! |
|
 V
Add nekem oroszlánját,
a fátum véres száját,
örök bizonyosság mementójaként.
Kell az nekem |
|
 V
Írni jó, - Te is tudod!
Ha szárnyra kél a gondolat,
a szívek közé hidat ver,
s lebont minden sötét falat. |
|
 V
Vigyázz a szívemre kérlek,
Oly kicsiny és olyan törékeny
Fáj neki, hogy nem szereted annyira,
Amennyire ő szeret Téged! |
|
 MM
Kezed a kezemben,
szíved a szívemben,
szememben szemed fénye,
álmomban pillanataink emléke,
előttem életünk ezernyi képe
|
|
 MM
öleljük egymást, majd haladjunk tovább
rúgjuk össze ketten e földútnak porát
meglásd visszajövünk, a halál még odább
és látni fogunk akkor ezeregy csodát. |
|
 MM
Felszabadulás csak duma,
Néha az ember már unja.
Szabadság, jó lét fent az ég
A szívben hol a vágy csak ég. |
|
 M
Ez most nekem nagyon fájt
De kit érdelel ez mostaság |
|
 M
Éltető erőddel
duzzaszd a rügyet,
szerelemszellőddel,
szítsad a tüzet. |
|
 M
Miért nem hallgatjuk meg az igaz emberek szavát,
S miért csukjuk be szemünket, s látjuk a vakok világát?
Az igazságot a szív diktálja, sok ember ezért utálja,
Légy igaz és szabad, hogy igaz legyen minden szavad! |
|
 M
De jó szívem miatt, oda-adnám Neked
Viszont azt tudom, Te bizton nem érdemled!
Nem vagy szorgalmas, nincs dolgos kezed
Azt hiszed az ember pénzt munka nélkül keres |
|
 M
Rongyos ruhát hordok,
koszos kézzel kotorászok,
utcán, a kukákban.
|
|
 M
Egy rózsát téptünk, te meg én,
A nyárias melegben,
A látványát, az illatát
Együtt élveztük ketten. |
|
 H
Kit érdekelnek ezer sóhajok
Ötezer éves élettelen hajnalok,
S a bűnben fogant cselekedet
Melyet lelkedben ma is altatod! |
|
 V
Zenélsz egy lehangolt zongorán,
Kutatód a melódiát oly sokszor, lazán.
S nincs harmónia elveszett a muzsikaszó
Talán érzelmet váltana a nótaszó?
|
|
|
|
Ma 2026. október 13. kedd,
Kálmán napja van.
Holnap Helén napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
