|
 Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Fátyolpille röppen előtted,
Tiszta lelkeket meglátogat,
Örvendve illeg most mögötted,
Féltett zugát szíved tárogat. |
|
 M
A levegő Földünk ajándéka,
van belőle elegendő
mindenki számára. |
|
 MM
Fejtegesd a Teremtő titkát, mint örök tanuló
A leckét csak magold, Te nyugtalan halandó! |
|
 MM
Elmúlik a fénykor hajnala,
Fiatalból öreg kéz harmata
Nyújt bölcs tanácsot,
Miközben az életből semmit sem látott. |
|
 MM
Születésünktől fogva folyamatosan tanulunk,
Akkor az életről még szinte semmit sem tudunk.
Ahogy egyre jobban repülnek felettünk az évek,
Úgy múlik el velünk az idő, és az élet. |
|
 H
Este van, este van: ki-ki nyúgalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan akkor, azután elhallgat. |
|
 Gy
A tükörből megkövesedett
ősbölény néz rám.
Anyatejért imádkozok!
S egy pillanatra boldog
vagyok.
|
|
 V
Tengernyi érzésnek egyetlen kondérja, testünk
ad lakhelyet mindannak, mi szép-fájdalmas terhünk -
amivel kavarjuk, a fakanál magunk lettünk...
s küzdelmünk a bensőnkkel, hogy vesztünk-e vagy nyerünk, |
|
 V
Az önbizalom szükséges,
Egészséges,
Ne becsüld le magadat!
De ne értékeld túl sem az agyadat! |
|
 MM
Hunyd le két szemed, kicsim; vár rád mézédes álmok puha raja,
Hol a színtiszta levegő ábrándoknak felsúgó sóhaja, |
|
 V
Vidám szél osont a kerten át,
táncolt, susogott a lombokon,
vígan kopogtatott az ablakon
Meglengette a függöny fodrokat,
|
|
 V
Ha az ég sötét bársonyba öltözik,
sok csillag mind előtünedezik,
sima víz visszaveri fényük
a végtelenség, mi elébed tűnik. |
|
 Gy
Eltöprengek...
Eltöprengek néha azon,
milyen volt ez régen. |
|
 MM
Jártam a mennyekben.
Visszajöttem a pokolból
Kileheltem a lelkem.
Elvesztettem testem. |
|
 MM
Hosszú az út veled megyek,
De csak akkor, ha engeded.
Egyedül nem szabad menni
Szabad, de nem jó úgy lenni. |
|
 M
Ha sokáig élsz,
öreg ember leszel,
sok hasznos tapasztalatra,
ismeretre, boldogságra szert teszel. |
|
 M
Úgy eltüntették a gyilkosság tárgyát
Még a kutyának is odaadták a legapróbb csontját
Ha rajtam múlna,hogy ily ügyben "gyilkossá" legyek,
Csirke-húst soha nem ennék! Vegetárius leszek! |
|
 M
Féltett percünkbe simulva
csigaházcsendben,
vigyázzuk befelé izzó parazsunk |
|
 H
A szél északról még havat sodor,
Az erdő földjét kemény fagy uralja,
A félénk nap csak lassan bandukol,
S hogy nemsokára tüzel, nem mutatja. |
|
 H
Vagyok magamnak,
és te te vagy magadnak,
együtt mi mi vagyunk
és élni akarunk!
|
|
 Gy
A fény alagutat vájt sötétbe
miközben tegnapban kereste mát'
eltűnt évek tükrében szívével
újraálmodta rég-volt éjszakát |
|
 Gy
Érzéseim feléd vándorolnak
a tavaszillatú lágyságban:
lelkemben Te vagy a kikelet. |
|
 MM
Tizenegyedikes voltam,
Amikor a „ legnagyobb magyarból”,
Széchenyi Istvánból szóbeli érettségiztem, |
|
 MM
Oly jó lenne újra rezdülő szemedben megpillantani a fényt.
Szívünk mély kapuit kinyitni,s újra egyé lenni Te meg én |
|
 MM
Keresem a boldogságom,
Amit egyszer elvesztettem,
Hittem a sok hazugságod,
Mivel szívem összetörted. |
|
|
|
Ma 2026. október 13. kedd,
Kálmán napja van.
Holnap Helén napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
