|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Ködtakarót ledobva ébrednek a hegyek,
a Nap hunyorogva kémleli az eget.
Hajnal csöndjében nem zizzent levelet a szél,
a nyár már becsomagolt, lassan útra kél. |
|
 H
Dóri ma már nagyobb Emberré váltál,
Kívánom tiszta szívemből, lelkemből, kapd meg mindazt, amire vágytál, |
|
 H
"Ősz hùrja zsong",pendíti lágyan lomb-akkord,
hajlongnak ágak, bókolnak még a nyárnak.
Szeretve szenvedéllyel fényben táncot járnak
bóbita-tollpihék. Éjjel a tó vizére ring a Hold,
|
|
 V
Az a pajkos mosoly mi szemedben csillog,
mikor szíved vágyát újra láthatod.
Mint kisgyermek ki rossz fát tett a tűzre
s vágyad tüzét olthatod, |
|
 V
Amikor az est leszáll
és felreppen egy kismadár,
azt hiszem, Te jösz hozzám
és csókra tartod már a szád! |
|
 V
Villámival az ég szava űz,
korcsként vállamon a csend megül,
s így táncoló falevelek közt,
megvárom dorgáló cseppjeit, |
|
 V
Összegyűrt párnák,
ráncos lepedők,
álmatlan éjszakák,
kíntól vergődők |
|
 M
A dzsungelben vánszorgok…
Mindenhol csak liánok…
Hátamat kígyó farka simogatja,
Tarkómat ez a félsötét markolja. |
|
 M
Tolla hegyes volt, mint a tőr,
bökdöste a papírt az amatőr. |
|
 V
Szikrázóan süt ma a nap!
Péntek, kora reggel,
De a „Lusta kisasszonyok”
Kelyhe nyitva rég, |
|
 V
Aprópénzzel a zsebemben egy asztalnál ültem,
a teámat szürcsölgettem emlékbe merültem,
figyeltem az embereket, megláttam valakit,
egy hölgy volt az akit láttam, szépsége elvakít. |
|
 H
Menekülés
a sorok közé
hogy a könnyek
elbújhassanak
|
|
 V
Ott fenn van a kezdet,
az állandó kezdet,
melyből forrásként fakad örökkön
a mindenek fénye. |
|
 M
A nemzetek mérnökeivel összefogva
célját elérte Rosetta az űrszonda,
és a leszálló egységének érzékeny lelkét
nagyrészt magyar elmék tervezhették. |
|
 H
Elment egy jóbarát,
nem szenved tovább!
Együtt jártuk ki az óvodát,
utána az iskolát,
|
|
 H
Fényes, tüzes tekintete van a napnak,
Izzó lángsugarai megnyugtatnának,
De jaj, körbenézek ingatag, jó nagy víz az enyém,
Lélekvesztőben hánykolódok az élet tengerén
|
|
 H
Csak szeress! nem kell semmi más,
a szeretet sohasem hibás.
Csak ölelj! az annyira kell,
meztelen tested meleg lepel.
|
|
 H
Eső siratja a tűnő nyarat,
A gond marad;
Jelen-tócsából az idő-patak
Elhömpölyög jövő-árok felé. |
|
 H
Elismerlek Téged!
Létezel!
Hitvesem leszel, |
|
 M
Szikla-magasból nézem a tájat,
itt azúrnál is kékebb a kék,
ember szebb látványt nem kívánhat,
egybeolvad a tenger és az ég
|
|
 V
Zakatol a vonat Balcsira, gőzmozdony fütyül,
Úttörőtáborban a rajvezető sípja szól.
Ballagok a folyóparton, fülembe szél fütyül,
Álmodok… régi álomlépek, mind szívemből szól! |
|
 V
Lopja az ősz a nyarat,
Lehűti a tavat.
Hűvösebb a hajnal,
Meleg van még nappal. |
|
 V
Szükségem van rád
mint az emberi tüdőnek a nélkülözhetetlen levegőre.
Szükségem van az ölelésedre és meglehet,
hogy még a csókjaidra is. |
|
 V
Csak álltam a parton és néztem a tájat,
a bús buzogányok barna fejét,
a szél simogatta lágyan a fákat,
s én hallani véltem egy régi regét. |
|
 M
Olyan könnyű verset írni,
akár pohár vizet inni.
Kell egy ötlet, csipet ihlet,
a verssorok máris jönnek. |
|
|
|
Ma 2026. október 07. szerda,
Amália napja van.
Holnap Koppány napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
