|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Nem felejtem, a boldog éveket,
amit lángoló szerelmünkkel
éltünk meg mi ketten,
nem lehetett szebben, |
|
 V
Vihart vajúdnak fekete felhők,
zorduló szél fröcsköl hideg esőt,
ahogy sodródik a Balaton felől. |
|
 V
Ma temették el Julika nénit,
Aki igazán szerette, hiányát mélyen átérzi,átéli,
Én is átéreztem, átéltem,
Magam el is bőgtem, |
|
 V
Életem meséje, már a végét járja,
Ki sokat szenvedett, bizony, azt kívánja!
|
|
 V
Nem tudok kitörni többet én,
világot látni már nincs remény,
falakat raktam, várfalat,
fölülről süt csak rám a nap. |
|
 V
Ugyan ki tudja, hány perc az élet?
Abban mennyi és milyen a részlet?
Milyen benne a szép és jó, a rossz aránya?
Kinek és sikerének mekkora a szárnya?
|
|
 H
Kívánom,
hogy szeretve szerethess...
de ne vágyakozz,
a Vágy te magad légy!
|
|
 V
Fekete palástban, maszkban
nyitott felhőablakokon át
belopakodott az éj hozzád. |
|
 V
A kenyér becsülete már nem ugyanaz,
mint mikor kézzel aratott a paraszt.
Kemény munka árán lett búzából kenyér,
hólyagot tört tenyérbe a kaszanyél.
|
|
 M
s míg ráncolt arca vak tűztől derült,
az öröm kerek darabokra sült,
s én tudtam, hogy az Isten enni kér,
úgy illatolt a frissen sült kenyér. |
|
 V
Testileg távozott Tőlünk Julika néni,
Hiányát minden Hozzátartozója megérzi,mélyen átérzi,
Fájdalmukat semmi sem enyhíti,
De a szerető Szívekben, Lelkekben,Személyekben megmarad örökké , |
|
 V
Narancs-piros felhõk csillagos útján
bocsáss meg, kérlek, bocsáss meg nekem is,
s gyászold legyõzött ártatlanságomat!
Hisz te szerettél engem, meg nem is.
|
|
 V
Névnapodon házasodtunk
Fiatalok már nem vagyunk.
Unokáink kicsik, nagyok
Veled, velük boldog vagyok. |
|
 M
Csodát teremtesz a szavaiddal
bennem,
megnyugtatod a lelkem.
Vágyat ébresztesz folyton |
|
 M
Hétköznapok, csodák álmok,
meseszőtte lélekvirágok.
Sárga gyűrött füzetlapok,
közte préselt virágszirom. |
|
 M
Barna meleg hangját se halljam,
a lelkemben megkondulni halkan... |
|
 M
Lassan már csomagolni kezd a Nyár,
Tompább a verőfény, |
|
 M
Pofám hiába törtem össze én,
Mert kussol mind, a jattot zsebre tette,
Csak én üvöltök – még erőm delén,
Ha nem is tornázom már reggelente. |
|
 M
Gyorsan elmúlt a virágzás,
boldog nyarunk csak emlék.
nem oly erős a sugárzás,
de az ősz is lehet szép. |
|
 M
Szedem a szemetet,
Azt is, mi nem enyém,
Méreg vízét iszom,
A kerek földtekén. |
|
 M
Én hittem, Neked,
minden szavad,
de Te mindig meggondoltad magad. |
|
 V
Érik a búza, duzzad a szem,
szőke kalászban pattan a ház,
szorgos marokban kéve terem -
izzik a nyár, a tarka varázs. |
|
 V
Eltávozott testi értelemben Tőlünk Ilona néni,
Kinek hiányát Betti nevű dédunokája is megérzi,
mely megviseli,
|
|
 V
Szikrázott a Nap azon a délután
felvettem a kedvenc virágos ruhám -
hajamban méh dongott, így töltve kedvét
hasamon rózsát kergettek a lepkék.
|
|
 V
Megrágott virág a földön,
mellette nyom,
kecskeköröm. |
|
|
|
Ma 2026. október 07. szerda,
Amália napja van.
Holnap Koppány napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
