|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Akkor, mikor utoljára láttalak,
kérdőjelben sötét volt a tekinteted,
megszeretted volna ismerni gyötrődésem gondolatait,
mint a Hold a tó mély vizét ... mikor kint sötét van. |
|
 V
Szívetek dobog most bennem...
mit is lehetne még tennem!?
A régvolt gyerekben sebek,
kinyílnak bár, - mind heges. |
|
 V
Ősz megdolgozott!
Átfestette lombruhát.
Szél kergetőzik. |
|
 V
Ha majd apró atommá szakadok
és kihuny a gyertyacsonk lángja,
elhamvasztva porrá leszek ott.
márvány urna fogságába zárva. |
|
 V
Hallom a Rádióban,
Új magyar film készült,
Amely nagy problémánkra,
Kedves megoldást szült.
|
|
 V
Oly kevés az, mit adhatok Neked,
csak egyetlen nap és egyetlen éj, -
amit kettesben tölthetek Veled...
Holnap Halál jő, már ne is remélj.
|
|
 V
Te végtelent alkottál belőlem,
oly kellemes volt veled,
kristálypohár, melyet kiürítesz,
és örökkön kielégít, |
|
 V
Koszos ablakon kilátok:
ákom-bákom vonalak,
leveletlen faágak.
Károgó fekete madár, |
|
 V
Pókként fátyolt sző lelkemre az idő,
Tűrve, hagyom.
Gondoltam, van még időm,
Ha akarom.
|
|
 V
Szomorú szemeddel rám néztél,
kezeddel intettél,
könnyeim, máris folytak az arcomon végig.
|
|
 V
Alkonyul már - látod?
Nézd, a Nap mily fáradt!
Bágyadt sugarakból
hímez nászi ágyat,
|
|
 Gy.
Toll ír a tollnak,
szó száll időn, téren
lélekszitakötő tánc
a pataknyi véren, |
|
 Gy.
Jókedv, játszi pille, repdesik,
Óh, remélem, el nem utazik.
Bízom, hogy végre rám telepszik. |
|
.jpg) V
Vén fatörzsek hajladoznak,
Szakad az eső,
Felhők mögött álmodik a
Csecsemő jövő. |
|
 V
Mikor adakozó sorsod zsugori,
és a szerelem tüze füstölög ... kezd kialudni,
a simogatások és a mosolyok osztva vannak,
keserítenek és elűzöttek, mint az elűzöttek, |
|
 V
Ha van még fölöttem ég oly öntelt ostoba,
Mi rám veti közönyös tekintetét,
Vigye szavam a széllel, fújja akárhova:
Hogy nekem e forgó bolygó túl sötét,
|
|
 V
Ne szomorkodj Drágám,
hisz nagyon szeretlek,
egyszer úgyis együtt leszünk,
megígérem Neked! |
|
 Gy.
Megbotlott Ő is és dörrent a fegyver.
Kövek közé alélt a vézna férfi test.
Bő szárnyakkal nőtt fölé a dér, s hideg.
Elvesztette fény-csillagát a mennyben; |
|
 Gy.
Lelke szállt a magasba,
Kedves gazdájához,
Emberek: példaképük,
A Hűség szobrához! |
|
 Gy.
Szeretlek, szeretlek
Én csak így élhetek
Nélküled, mi volna
az élet,ami mostoha |
|
 Gy.
Elszállt a nyár, elfutottál,
Elmentél és jól elhagytál.
Éppen fölém hajol az ősz,
Széllel… süvít, nyarat lefőz. |
|
 Gy.
Kérges tenyér
kemény munkát végez,
kemény kenyér
lágy annak, ki éhes. |
|
 Gy.
Négy, öt ikszen túl az ember,
Már elmúlt sírós kisleánynak lenni régen,
Elveszett a pengő zene a csoda dobozból,
S a babaruha megfakult az idő tengerében. |
|
 V
Valahol gondolatok messzeségében,
Verejtékes álmok dermedtségében,
Szívek megismerhetetlenségében,
Csak ott lennél, mint a remény, a szemek tükörképében, |
|
 V
Foszladozó őszi lombok,
Jön a Tél;
Nem vagyunk mi hitványabbak
Senkinél.
|
|
|
|
Ma 2026. október 06. kedd,
Brúnó, Renáta napja van.
Holnap Amália napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
