|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Gy.
Most jön a tél, a hideg,
De ne hagyd el a hited,
A tél is szép, ha hiszed,
Mert hit tesz szépé mindent. |
|
 Gy.
Aki mindenkié, talán senkié
Ki mindenkire gondol… tán’ senkire,
A sok gondolata nem vonatkozik, senkire!
Ami sokat mindenkinek segít… az senkié. |
|
 MM
Nézegetem az őszi képet,
milyen múló is az élet.
A táj csodás így novemberben,
a látvány megigéz engem. |
|
 V
Úgy hiszem ismerlek,
tudok rólad mindent.
Hogyan is lehet?
Magam sem értem. |
|
 V
Szeretlek,
bocsásd meg ezt nékem,
mint egy madár, mely elveszítette az ösvényt,
megbújtam szárnyaid árnyékában, |
|
 V
„Én Istenem, jó Istenem”,
Összeteszem most a kezem,
Adj jelet, hogy van rá remény.
Jövő nyarat megérem én? |
|
 V
Rejtélyekre nyíló ablak vagy szívem,
spalettarések suttogják nyikorogva
hívásod,
poros, zárt udvarról áradó színek: |
|
 Gy.
Olyan vagyok, mint a fogyó Hold,
- tekintet-tűzben sokkal inkább... -
ha figyelnek, (mi egyre ritkább)...
zsugorodom, miként aszott lomb. |
|
 Gy.
Aki magát nem szereti,
tele gyűlölettel,
magát élve eltemeti,
nem él örömökkel. |
|
 MM
Viharban érik jó idő!
Selyemből jó a szemfedő.
Ha meg ideér az ősz, vége a nyárnak!
Öregség ne legyen útja, csorgó nyálnak. |
|
 V
Jövök, hogy elűzzem a tavasz beteg napjait,
a derült Ég mikor józan,
észben, hol a vér komoran mutatkozik,
a tehetetlenség ásításban nyújtózkodik hosszan.
|
|
 V
Bár tovatűnt már a fénylő nyár
a telő Hold jár november egén,
a felhőn áthatoló ezüst sugár
kíváncsin les az ablak üvegén.
|
|
 V
Megvan, melyik versem lesz, melyet személyesen előadok,
melyet párszor még elolvasok,
Hogy ne legyenek belőle bajok, |
|
 V
Soha nem vagy egyedül,
Szívem érted hegedül.
Ahogy nézem szemedet,
Megfogom a kezedet.
|
|
 V
Vágyaimból építettem várat,
titkok, álmok lakják a szobákat.
Kemény szavakból emeltem tornyot,
márvány alapra, mégis összeomlott. |
|
 V
Művészi lelkek többlete,
testetlen anyagok étere.
Trillákban fogant áriák,
vászonra kent színorgiák. |
|
 V
Jó nagy vihar volt, de nem volt rossz napom,
Ma volt; hatvanharmadik szüli napom.
|
|
 V
Fehér mirtuszoddal,
nem fogsz engem csábítani, mert én
virágodat cserepestől megveszem, és
képmutató farizeus nem leszek. |
|
 V
A gondolat, szabadság
Mit a féreg sose rág.
Gondolj midig a mára,
Ragyogó napsugárra.
|
|
 V
Mazoista berberek lapogatnak
sebtiben felnyergelt dromedárokat.
Agave-oszlopokon húsevő poszátaméhek
szomjas pillangókra szemeznek. |
|
 V
Ha az utcán rosszul leszel,
nagy eséllyel még nagyobb bajba kerülsz
vagy Emberséges segítséggel megmenekülsz,
Sajnos a járókelők egy része másokkal nem foglalkozik, |
|
 V
Nem jön levél Tőled,
csak nagyon ritkán,
bárhogy várja szegény szívem,
nem gondolsz már énrám. |
|
 V
Véletlen volt, hogy megszülettem,
az is, hogy fehér ember lettem,
épp így lehettem volna állat,
fű, fa, madár, virág, vagy fáradt |
|
 V
Mit süllyed hajónk? Már korlátig ér a víz.
Ha én megtudhatnám, ez az út hová visz?
Hah! Most látom a tengeren nincsen is út!
És ha nincsen, hogyan is volna kiút… |
|
 V
Felkértél egy táncra, még egy utolsóra,
karodban tartottál, míg ütött az óra... -
és nem is sejtettük, hogy nekünk dúdolja
vég-keringőjét az éj, mintha hajszolna,
|
|
|
|
Ma 2026. október 05. hétfő,
Aurél napja van.
Holnap Brúnó, Renáta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
