|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
Repült, s repült, -
a jól ismert kis brig,-
széltől megdűlt,
|
|
 Sz
Átjár minden része, reszket tőle faág,
átmossa jóságunk, féltett színaranyát.
Tisztítja az embert, minden sáros szennytől,
megújít ma mindent, mi megrohadt ezektől.
|
|
 Sz
Már én is igen unom, hogy a számon.
Csak panasz szava tódul elő vádlón,
De egyedül vívom dicstelen harcom,
Közben szép lassan elvesztem az arcom.
|
|
 Sz
Amikor megázom,
nedves leszek, s fázom,
az egész bundámat
kicentrifugázom.
|
|
 Sz
Mennyi ellenméreg kellene
Lelkünkből az ördögöt kiűzni;
Szívet bűntől maradéktalan
Megtisztítva győzelmit kitűzni?
|
|
 Sz
A szörnyeteg képzelt alak,
emberek között is akad.
Közös jellemző vonásuk
külső vagy belső rútságuk.
|
|
 Sz
Az üveg összetört a keretben,
egy bizonytalan, reszkető ének
ingadozik a gondolat a pusmogások között...
a múlt és a jövő.
|
|
 V
Bocsáss meg nékem, hogyha tudsz még!
Elébed újra sírva futnék,
karodva bújnék - hogyha jönnél,
s akár egy Isten, úgy köszönnél, |
|
 V
Pedig ha tudná,hogy mi járatban vagyok,
agyon csapna az átkozott.
Kákszemű gyönyörű lánya aki a
szivemet régóta fájlalja, |
|
 Sz
Mikor szív szeret
Lélek szárnyal.
Nem álom,
Csoda
|
|
 H
Lehettem volna boldog, lám,
s külön azért is, mit sovány
rangként e föld rám mért;
|
|
 Sz
Eső mossa az út porát,
dörög az ég is, a villám
félelemszagú, jég veri
ablakom, tetőm, diófám...
|
|
 Sz
Záporozott halkan, a mennyei eső,
minden cseppje kincs, mely életet teremtő!
Száll a könnyű széllel, a parányi vízcsepp,
hangjai a létnek, zúgó esővé lett.
|
|
 Sz
Sötét felhők gyülekeznek,
itt hagy a Nyár bennünket?
Nem is kell a kánikula,
agyvérzésnek sok az áldozata.
|
|
 Sz
Gyűrött lepedőn
testek egybefonódnak.
Lebegő lelkek.
|
|
 Sz
Fehér papír fekszik előttem, kezemben a tollal eljátszok,
Nézem közben, hogy az én gyertyám lassan leég… csak elmélázok.
Gondolatom olyan sok van, mind előjönne… bennük vájkálok.
|
|
 Sz
Repedt falak, tört ablakok,
sok ürülék, kosz és romok.
Örökségem kényelmetlen,
illetéket kell fizetnem.
|
|
 Sz
Mondd csak szépen mihez értesz,
hisz' bukdácsoltál végig,
azt hiszed, hogy neked fény lesz?
térdig jársz majd térdig
|
|
 Sz
Itt lakom a kerületben negyven éve,
Utcák, terek nevét tudom én betéve.
Van itt minden: színház, mozi, piac, könyvtár,
Villamos, busz és a troli sűrűbben jár.
|
|
 V
Bolondajkú, folyékony, édes, kellemes Hold...
az éjben milyen nagyétkű a réten, a földeken,
mint valami méhek, olyanok a csillagok.
Mézükből undorító a fénye az élő égnek, |
|
 Sz
Tisztán, sárga fénnyel, ragyogott a Nap.
kristályos fénysugár, gyönyörűség támadt.
Melegét a fénynek, szeretet járta át.
csillogást a létnek, s a hitnek aranyát.
|
|
 Sz
Két búzaszál összehajlott
szőke tábla közepén,
ez ideig megszokták, hogy
rájuk együtt ragyog fény.
|
|
 Sz
Vágott virágok
vérvörös vázában
virítanak
|
|
 Sz
Ősz
Leple
Fényt takar.
|
|
 Sz
Ha jő Augusztus utolsó éjszakája,
a tücskök ciripelését újra várja.
S amint a hold aludni készül,
sok csillag fényétől nem sötétül
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő,
Vencel napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
