|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
egy üldögélő bohóc képe mered fent az égen
púder nélküli arcán egykedvű mosoly
de mire ezt leírtam már |
|
 V
Odakint álmodozik a föld-
míg szívünk melegség járja át.
Ott kívül dermedt, deres a táj,
rút sebet gyógyít a kovaföld. |
|
 V
Erdélyből jött fehér csillag,
a bor lágy vágy, s nektárillat,
örülte gyermekáldást,
a pap áldott, kántor kántált, |
|
 V
Esteledett, sötétedett,
tengerparton, a hegy mögött
szép holdleány levetkőzött.
Mezítelen, szégyentelen |
|
 M
Vagy zavarni a mulatók
Kedvét, vájjon mit segit?
Mért venné ki kezeikből
A telt pohárt? |
|
 M
Nap égeti az ősi romokat,
mik hatalmas kultúráról tanúskodnak.
Egy dicső nép, kik utat mutattak
a nagy világnak. |
|
 M
Lásd, e bút-bajt tűrő tájidegen,
Virágban állva,
Büszke vőlegényként él idefenn,
S néz le a tájra... |
|
 M
Zord, hideg télben,
Hó paplan csillog,
Vén Hold fényében. |
|
 M
Találtam egy Hóvirágot,
Ó, de kedves, gyönyörű,
Ily korán hozta a Tavaszt?
Ez a tél mily nagyszerű! |
|
 M
bármerre is billen elfogadom,
mert ez maga az élet és
szerencsés vagyok, még élek. |
|
 M
Ködpára légben,
Téli hajnal lehelte.
Tó tükre havas. |
|
 V
Igazi gyűjtögető vagyok
nekem elég egy kicsi is belőle és már fel is vidulok
pár morzsaszem mi fényleni látszik kosárkámba gyűjtöm
szívembe zárom saját fényemre formálom. |
|
 H
A kvantumhabos Semmi
legalább önmagára döbbenhetett:
az ősi Pontot matériává vetette szét
az éneklő hidrogénfelhők utáni vágy. |
|
 V
Álmodom, de álom is marad.
Helyette lesz nekem azúr ég,
csipkés szirt és csobogó patak,
s üde zöld fán madárcsicsergés. |
|
 V
Van belőle annyiféle,
ír a lelke, gyógy a mérge,
s olyan áldott kelyhes kegyszer,
hogy az ember inni egyszer, |
|
 V
Januári fagyos télben,
Pihenek a jó melegben,
Este felé jár az idő,
Versenyez sok játszi felhő! |
|
 V
Te, édes Kis-angyal!
Megállóban láttalak,
Finoman gusztáltalak.
Te, édes Kis-angyal! |
|
 V
Távolból figyeltem a partot,
hol egy szépséges kis tündér
szomorkodott. |
|
 V
Hol a májusi hó szemerkél a szikláról
idegen létben,
egy cseresznyefa az elhagyott sorsáról
hegedül a szélben. |
|
 V
A porszem, messzi napsugárból,
A cseppnyi harmat, fű közén,
A száraz, rőt levél, mit fáról
Szellő szakít le könnyedén – |
|
 V
Zene szól, dübörög, ez már a maszkabál,
Mindenki táncol, nem ül tétlen asztalnál.
Pihenéskor lelsz bő terítéket, piát,
Tartsd be az etikát, ám ne mormolj imát! |
|
:max_bytes(150000):strip_icc()/Portrait_of_Francisco_Pizarro-57ba592d5f9b58cdfd3e507d.jpg) V
Pizarro nagy ember,kinek
hatalma gátat nem ismert.
meghódított sok birodalmat,
közöttük az Inca fellegvárakat |
|
 V
Most szép az élet,
én szeretlek Téged
szeretlek szemeidért
a drága jó szívedért |
|
 V
Úgy játszol szívem lágy dallamán
mint a gitárod húrján.
Engedj végre szabadjára,
hadd tomboljam ki én is magam. |
|
 V
Jó, hogy itt vagy! Elhoztál fagyot,
zúzmarát, jégcsapot nagyot,
álmosra festetted a tájat. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 27. vasárnap,
Adalbert napja van.
Holnap Vencel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
