|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Furcsa látvány a vörös hold,
misztikus és varázslatos.
Hold és a nap találkozik
ilyenkor egymást köszöntik. |
|
 M
Immár egymásban örök társra leltünk,
Kéz a kézben az oltár elé megyünk.
Valósan megpecsételjük szerelmünk,
Véglegesen összekötjük életünk! |
|
 M
Kéjhullámzás lassan múlna el,
Élvezet nagy volt, bő töménnyel.
Pihegsz, mint egy pipi,
Pihenés kell, kicsi! |
|
 M
Egy apró havasi gyopár nőtt
a csipkés, zord sziklák között.
Míg a tájban gyönyörködött,
szirma hófehérbe öltözött. |
|
 V
Szelíd lankáidon mászkálni,
Völgyeidet, mindet bejárni…
Azonosulni… bőn,
Magamat hergelőn… |
|
 V
Még itt vagyok, még dolgozom,
Eredményem, mindig hozom.
De már itt az elfelejtés.
Társaságból, kirekesztés!
|
|
 V
Pedig ha kinyitnád az ajtód…!
Aztán meg, lent a bejáratod…
Lenne hacacáré,
Hűhó, ordenáré. |
|
 V
Megszakad a szív a bánattól,
Ez egy lassú gyász,
Akit nevelték és szerettél ,
Szorítja a szívemet,majd lassan megáll. |
|
 V
Számtalan ember szíve sajog most,
Nem értik meg azt, vajon mért most
Mentél el végleg?
Siratnak Téged! |
|
 V
Csend honol körben,
A sziklameredélyek
Állnak csak körben büszkén. |
|
 V
Pirítós, vagy zsíros kenyér,
jó nagy legyen, mint egy tenyér...,
a tetején lila hagyma,
piros paprika alatta, |
|
 M
Lehet egy mondat, regény, költemény
az ábécéből készült őrlemény,
egy mélyből fölbukkanó édes óhaj,
vagy magánhangzók közé búvó sóhaj, |
|
 V
Bánattal telítve írnám a szomorú versemet,
De nincsen elég gondolatom, keresek eleget…
Bánatom víz alá nyom, érzem, az élet nem szeret. |
|
 V
Érezni borzalmas ezt a közömbösséget,
Csak az tudja aki benne van.
Attól kapni aki a szemed fénye volt,
És óvtad mindentől. |
|
 V
Belenéztem a tükörbe,
eleven csontvázat láttam benne.
Ez volnék én? Miért?
Mit vétettem, |
|
 V
fényre éhesek fogózó
kacsukat vesztett tőkék
ezer tanyát felszántott
buja rögöt fest a monokróm tél |
|
 V
Úgy futok, a rőt salak
Megcsúszik, porzik lenn itt,
És ennem, innom nem szabad,
Aludni – pláne semmit. |
|
 H
Bárhogyan is lesz
akár szívem húrjain
akár lelkem boldogságán táncolsz. |
|
 H
Ma vizsga van, hű ez remek,
az osztályban úgy hemzsegnek;
fűtés nélkül kezd meleg lenni
s nekünk kell ezt elszenvedni, |
|
 H
A hóvihartól elmosódott lett és kontúrtalan a tájék,
És úgy nézett ki, mint egy naiv festő, kezdő korai műve.
A nagyon hulló hóban, néha tán' átlátszott az ég-kék,
De bizony nem sokáig, hó lett mindennek a fedele. |
|
 Sz
Száraz fű szálára
ereszkednek
reggelente hűvös
harmatcseppek,
|
|
 Sz
Ahogy kilép a gárda csönd mögül,
s mondat egybe tereli a szót,
úgy soroltak a kikötő körül,
az állványokra aggatott hajók.
|
|
 V
Sz’asz Kedves...!
Kényes e kérdés...
Már kihűlt a szerelem,
Nem érhet meglepetés. |
|
 V
Közel a vég,vádolni senkit nem lehet,
hatványoztuk az élvezeteket,hogy minél
előbb vége legyen ennek a bűnös életnek
|
|
 M
Az örökzöldek, azért szépek, mert örökké szép zöldek.
Az örökzöldek, születésüktől fogva mindig zöldek…
Az örökzöldek, azért szépek, mert örökké szép zöldek. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 27. vasárnap,
Adalbert napja van.
Holnap Vencel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
