|
Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Gy
Mindegy is az:
Magadról írsz-e, avagy másról,
Õszinte légy,
S hozd ki ezt ugyanúgy másból, |
|
M
Mennyi szép, gyönyörû kép,
Páratlanul szálló lepkék.
|
|
M
érintésed bársonyán
ujjaid simuló halk csókján
|
|
M
Mind el fogunk lassan menni egyszer
Menedékünk nyugalmat ád, kiengesztel.
Érzem, hamarosan csomagolok
Kacataim összegyûjtöm, mennem kell.
|
|
T
Annyian írtak már róla,
Így szakadtan ülök fel a lóra, |
|
T
Mily borzalmak a világban
sok szenvedés halál terem
jó itt, jó itt nekem.
|
|
T
Azt álmodtam,
Már nem szeretsz,
Nem is szerettél soha |
|
T
Vannak napok, mikor könnyû a beszéd.
Könnyedén kirakom lelkemet eléd. |
|
Gy
Ha szelíd szemekkel tekintesz reám
szívem ellenállás nélkül lehet a tiéd.
|
|
M
Hazugok voltak az álmok, s a valóság
kegyetlen cselszövései miatt ma már
csak a múlt ösvényein lépkedek,
keresve a pillanatot, mikor ott voltam veled. |
|
Gy
Szemem könnyben úszik, de nem adod fel.
Megcsókolsz lágyan, szenvedélyesen,
Gyûlöllek... Mért teszed ezt velem?
|
|
Gy
menedéket találjon
és helyet a bosszantó,ingyenélõ vágynak,
mert az elme néha nem leli otthonát. |
|
M
Ha egyszer száz éves leszel
Te nem törõdsz már semmivel.
Nincs remény az éjszakában,
Nincs remény a nagyvilágban. |
|
M
Talán az én szerelmem is így marad,
- Viszonzatlan, 'tán egy dobozba zárva;
Hol a többi életkacatod harmada,
Ódon szekrényed lezárt fogságában. |
|
M
Kerek orcád csak úgy ragyog,
amint ezüst fényed este szórod. |
|
M
Folyó könnyeid, láttán szomorú szívet látok,
A lelkedben a remény kialudni látszott.
Életed útján csillogó gyémántra leltél,
Felkarolva a szíved kelyhébe tettél. |
|
M
Csak rakni folyton a tûzre,
Csak látni, hogy hamvad a parázs,
Csak ugrani félelmet leküzdve,
De éget a láng mint kígyómarás. |
|
M
Nincs, ki felitassa könnyeim
Nincs, ki hallgassa gondjaim
S mosolyt csaljon arcomra
Boldogságot fújva tarkómra. |
|
M
Egy döntés, ami mindent megváltoztat,
Amibõl azt gondolod, nem lesz már rosszabb, |
|
M
Bennem élsz, szívem kertjében
S ha egymagam ülök csendes estéken
Lelkem elhagyja fáradt testemet
Elindul megölelni gyönyörû lelkedet. |
|
Z
Nem felejtem el a dalát soha már,
Itt van velem örökké mindig ez a Rózsaszál |
|
Gy
Néhány percre elfeledem életem gondjait,
Hisz' mosolyod aranya jó kedvre derít, |
|
Z
Patak partján ül egy csíkász,
Olyan, aki mindenre halász.
|
|
M
És akkor madár szól, lágy zene csendül,
lúdbõr ruhát ölt a végtelenség. |
|
M
Gyönyörû volt, gyönyörûbb mint bármi más,
Szépsége felülmúlhatatlan, ez nem vitás. |
|
|
|
Ma 2026. október 22. csütörtök, Előd napja van. Holnap Köztárs. napja, Gyöngyi napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|