|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Gyenge a Nap már
gyenge sugár,
vízcseppben csillog
a múló nyár. |
|
 Gy
Vélt bûne közben esdekelt Istenért,
Haját vágatta, zsák-vászont öltött;
Imát mormolt, s vágya még mit remélt? |
|
 T
Lehet büszkén,boldogan,
lehet gyáván,szokatlan |
|
 T
Roppant láncok tapodnak
tapodnak
véres árnyak szakadva
szaladnak
|
|
 T
Jaj te élet, ülve szánon
Lovak, kik ifjú életemben húztak.
|
|
 T
Habzó tajték a szám körül,
nevessetek, csak nevessetek.
|
|
 T
s ahogy belépek a menyek kapuján
halkan elhagyja gyöngyözõ ajkad
egy odaadó édes remegõ sóhaj
|
|
 T
..s míg légyottunk elmémben mézízû zsoltár
percgyönyör múlva látom.. talán sikerült már
|
|
 Gy
Szegény várja gyökereit vissza,
Szél rázza lelkét, mint rozzant ereszt. |
|
 Gy
Képzeletünk határain egy öreg diófa áll,
és ha félünk, beállhatunk alá, |
|
 Gy
Mosolyod bár szép volt,
De nem te adtad azt
Hanem a pillanat. |
|
 Gy
A hangod halk, elnyomják a fák zúgásai,
már nem hallom ha segítséget kérsz,
néha tényleg csak álmodtalak, |
|
 M
lovagi páncélok tûnnek fel a homályból
a gyérfényû csipkézett boltívek alatt
|
|
 Gy
Tenyerembe simul az õsz titka;
csöndre int most Õsz Asszonya... |
|
 M
Most olyan a táj,
mintha függönyön át néznél.
Néznél, de nem látsz tovább,
az orrod hegyénél. |
|
 M
Zúgott a szél, hátán röpködtek a testüket keresõ árnyak,
Keringtek a mezõ felett, majd a holtak sikolyával eggyé váltak. |
|
 M
Nékem már az égi fény,
Letörölte fájó könnyemet,
S azóta a csillagok is,újra
Angyalszárnyat öltenek. |
|
 M
Olyan szép a temetõkert,
Mikor a gyertyák égnek.
Mint megannyi kis apró,
Lobogó emberi lélek. |
|
 M
Meggyújtottunk egy gyertyát
Figyeltük a fényét,
Figyeltük a lángját. |
|
 M
Zord az élet. Lábad elé raknám kincsemet
s mit adhatok csak: szomorú nincsemet.
Mit mégis, ajándék helyett verseim talán,
lelkembõl fakadt tõled valahány. |
|
 M
Õ feléjük se pillant, lenéz a földre,
Magában motyog átkokat keresve,
Angyal volt õ, ki most el van temetve,
Csak, mert egy démon tekintetét kereste. |
|
 M
A varázs egy perc
Alatt hullott szét.
Voltam újra tündér,
Mint egyszer. |
|
 Gy
gyermekkori emlék,
kacagva szalad a hóba. |
|
 M
Menekül ijedten a söprû elõl.
Visssza bújt az egér lyukba.
Cincogott ott vele a család,
Onnan hergelték már a cicát.
|
|
 M
Most meg csak repülnék.
Repülnék, repülnék szelek szárnyán,
repülnék napsugár mosolyán,
repülnék esõcseppekben, |
|
|
|
Ma 2026. október 22. csütörtök,
Előd napja van.
Holnap Köztárs. napja, Gyöngyi napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
