|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
A korzón ülök, platánok alatt,
Hol szellő hűsít, az árnyék bólogat.
Szökőkút üdítő permetvizét
Egész a lábaimhoz szórja szét.
|
|
 H
A gyerekek reggelije,
Akkor jó ha bőséges,
Tej, vaj, sajt és péksütemény,
Az nagyon egészséges. |
|
 H
Nekem Erdély mindig hazám.
Honnan jöttem, hová megyek
Én mindig csak itt élhetek.
|
|
 M
Tücsökmuzsika ülte meg a tájat.
Lépteim tompán visszhangozták a vágyat,
ami szívem legmélyén kelt életre.
Lelkem sóvárgott lelked után éhezve. |
|
 M
mostoha és hófehérke
ott üldözte ahol érte
|
|
 M
Az én időmben a fiatalok gyülekeztek a fák alatt,
Egy gitárt hoztak magukkal, mit a hónalj szorongatva tart.
S Napnyugtában nyomot hagyott, nehéz árnyékot...
Háromszöget alkottak: Fa, ember, gitár... s zenében mindenki társalgott. |
|
 M
Még versenyt akarok futni a széllel
lihegve dőlni egy fatörzs tövébe
hasalva lesni hangyák vonulását
|
|
 Sz
Korbácsoljon fel szerelmed vihara,
A hajóárbócon vitorla feszül,
Izzadt tengerünkbe ismét hajózva,
Míg a Nap az égre nem kerül. |
|
 Sz
Ne várd, hogy repüljön a sült galamb!
Inkább fogd meg, süsd meg magad!
S örülj az élet apró csodáinak!
Lásd meg mit üzen egy pillanat! |
|
 Sz
Leszel-e nyoszolyám hűs téli éjjelen
Lélegzetnyi remény lét-sóhajívemen?
Ott leszel-e párnám gyűrött redőiben
Ha a tegnap mára simulón megpihen?
|
|
 H
Hajnal hétkor, süket csendben; felvonyít a macska,
Tegnap éjjel whiskyt ivott, azért ilyen csacska.
Gyűrött arccal ráförmedek, körülöttem káosz,
Szemrehányó szavaimból, hiányzik a pátosz.
|
|
 H
A második félév során,
Van egy jó pár kedves nap,
Mikor sok leány és asszony,
Egy-egy virágcsokrot kap.
|
|
 H
Égjen a gyertya lángja, mi mutatja az utat,
Ha remegő szíved békesség után kutat,
Remeg a kíntól, gőgtől, haragtól,
Bár igazából fogalmad sincs, miért haragszol. |
|
 Sz
Legendák földje, korok misztériuma,
Képzeletem szárnyal, hív az ismeretlen..
Fantáziavilág tengerén indulok,
Kultúrák bölcsője vonz, megcsalt vizeken. |
|
 M
Elnyelt szavak -
az óra mutatói
most sem sietnek -,
|
|
 M
Ott leszek a lehulló színes levelekben.
Ha sétálsz, ott leszek a barna avarba,
hogy fáradt lábad puha szőnyegen lépjen.
Hát ne légy szomorú, ha egyszer elmegyek.. |
|
 M
Sápadt hegyre bámul a fenyvesek serege,
hol napsugár fest pipacsot a bérc arcára,
lelkembe csend szökik s andalgó béke
- elenged a zord világ szorító magánya. - |
|
 M
Túladagolt élet roskad,
Összemorzsolt vénámba horpad.
Elporló, de fénylő alvadás,
Hangtalan megtorló, ömlő olvadás. |
|
 Z
Hangod a fülemnek dallam
Zenédet epedve várom
Lelkem húrját hogy pengesd,
Dalolj csak fehér gitárom |
|
 Z
De este felé más lesz a világ
és összebújnak a fák.
Lombjuk hideg és sötét.
|
|
 Z
Lehajtom fejem…
ne lássák tekintetem
fájni.
|
|
 Z
Pici Madárka az ablakban dalol,
Azt súgta szép reggelt Lakó,
Gyönyörű énekét hallgatni jó,
|
|
 Z
földre roskadt fenyők
mérgezett tűi fájnak
csontokig metsz a penge-szél
füzek söprik a tájat
|
|
 Z
Mi szemmel nem látható,
ott lakik a lélek.
Minden érzésünk.
Jó és rossz is bennünk terem.
|
|
 Sz
Fejfájáról rigó dalol
Hallgatja is lent valahol
Hagyott rátok néhány szépet
De emléke csak rigóének
|
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
