|
 Vendég: 27
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Ki vár, ha jön a nyár
Talán folyóban az ár?
Én várok egy napra,
A legszebbre, arra |
|
 H
Vágyaidból valóság lesz, mert szereted,
meggyötört kis életedből szépet keresd!
Csak a szépre emlékezzél, hisz' volt olyan
mikor önfeledten nevettél, boldogan.
|
|
 H
Markomban cafat percek, meg,
Párolgó bögrényi meleg,
A teás ibrikben libben a filter |
|
 V
kristálypoháron többszólamú gyertyafény
buborékgyémánt ajkadon a hold
öled a mámor illatszeres edény
szavam szegik halszálka áthatolt
|
|
 V
Napfény olvaszt,
szívet,ereszt.
Téli világ,
jégből, kereszt. |
|
 MM
Szirmaik, illatukat ontják,
Szeretteimnek illatoznak,
S szépségüket, nekik ontják. |
|
 M
Személyek szeretetteljes szerelme,
Szenvedéllyel szórt szívek szentimentális szíve, |
|
 M
Ifjúságom virágba öltözött rét volt,
út-menti vörös pipacs az enyém volt: |
|
 M
bárhová mégy, ott az Isten.
Percnyi létünk terhe alatt
nincsen egy röpke pillanat,
amikor ne lenne velünk, hogy intsen. |
|
 M
Jégvirág szavak, szilánkos mondatok,
elnyeli őket egy keserű torok,
éhes az idő, felfalja a holdat,
csak sarlója ég és a szavak fogynak. |
|
 V
Ott áll a lány, szemében alvadt vágy,
lila selyemlepel fedi testét,
agyamon villámként suhanva át,
bárcsak velem töltetné az estét. |
|
 V
Ha kiismerném magam ebben
Beküldeném minden versem
Ki látja majd, ki olvassa
Meditálok, nyomogatva
|
|
 V
Bodros felhő fodrain,
szőke szellő szárnyain,
Göncöl csillag csikaján, |
|
 V
Ez egy régi dalom,
Gyakran dúdolom,
Ha kínoz a fájadalom.
Akárhová is nyűlok,
|
|
 V
Szemeidnek tündöklő fénysugára,
megolvasztotta fagyott szívemet.
Rám találtál hát végre, valahára,
s örül a lelkem, hogy végre itt lehet.
|
|
 V
Minden ember élete egy igazgyöngy
vigyázz rá, ne tékozold el soha
akkor se, ha bántanak az emberek
kérlek téged, ne is figyelj oda! |
|
 V
Kellene a ritmus, a tangó s nóta,
Kellene a lépés, s hogy valaki forgat.
Kellene a pezsgés, szívem gyors verése,
Kellene a dallam, a cipőm zenéje.
|
|
 H
Kifestett arccal, bumfordi cipőkben,
Két számmal nagyobb idétlen kabátban,
Kis trombitákkal zsebeiben bőven
Csetlett-botlott. Már ekkor megsajnáltam… |
|
 V
Magadból ennyire tellett.
A színpadon üres sörös dobozok. |
|
 V
Forog a malomkerék
Zubog a folyó
Vitorláját kibontja
Lélek és hajó |
|
 V
Kopasz fa tövében állok
Benne szép álmokat látok.
Álmodik a naptüzével
Szinte hallom, hogy énekel. |
|
 V
Amikor őszi eső veri az avart,
és fázósan, dideregve járod utadat:
gondolj rám! |
|
 V
Vétkünktől vergődve álmodom rólad,
s szökik hozzád újra a vágyam,
- mert te nem jössz - hiába vártam.
|
|
 V
ömlik az élet akár az eső
stressz-buborékot vet a pillanat
sebek csónakján sok jaj jön elő
a káoszból mely hosszan itt ragad |
|
 V
Zsákutcába kanyarodtál, láthatod
jobbra, balra kitekintesz, fájlalod
innen már ki ne jutsz soha egyedül,
hátramenet, gyakorolj csak, sikerül!
|
|
|
|
Ma 2026. október 13. kedd,
Kálmán napja van.
Holnap Helén napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
