|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Nem érten, ember miért vádolnád
a gondviselést, a sorsod dolgát,
hiszen sokszor az jobbat ad neked,
mint azt Te előre eltervezed.
|
|
 H
Visszajöttem még kicsit és itt vagyok
ne legyenek hűvösek a hajnalok,
ősz szerető elballagott, ő az ott,
lombok alatt nézegeti csillagot.
|
|
 H
Őszi mesét dúdol a szél,
tovaszáll nyárnak illatán,
régi idők emléke él,
álmában visszatér talán.
|
|
 H
Tegnap még nyár volt, és oly sok bűbájos színben csillogott,
Forró tűztiara ölelte körül a vörös Napot,
De ma már ősz köszön, és álmatag a szeptember.
|
|
 V
A gonosz álruhába bújt,
Hogy elrabolja a lelkeket,
És rossz dolgokra bújt! |
|
 H
Nem az embereknek élsz, hanem önmagadnak
A világ szemében ahányszor megbukhatsz
Önmagad az ki végül elszámoltat |
|
 H
Ha munka közben kiver a verejték,
zihál a mellem, s végtagjaim fájnak,
szívem legmélyén gyakran sóhaj támad:
„Sosem sütött nap idelenn nekem még.
|
|
 H
kísér a kocsma füstje
felfordított gyomor
szűkölő nyomor
mely kötekedő s büszke |
|
 H
Humanista eszmék
virágzása derekán,
Flóra dér-bibéi
selymében lel rád
|
|
 H
Nagy csillag-arc, mint ráncos, vén kobold;
Csendesen tépelődik fent a Hold;
Billeg csálén az éj felleg-kalapja -
Elbúcsúzik az életem egy napja.
|
|
 H
Tőlem sose kérdezték meg, akarok e születni,
Akarok-e való világot szolgaként szolgálni,
Csak küldték nékem a mindenható örök jelet
S azt ki mindig vasvesszővel igyekezett dorgálni!
|
|
 H
Csak állok némán,
reménytől fosztott
vérző szívvel, |
|
 V
Mint vágyban tobzódó nedvek,
sikamlós szavak erednek bennem...
Tollal véslek most magamba,
takaróm vagy , papírra izzadlak |
|
 V
Hullanak a fákról
A sárgult levelek,
Megjött az Ősz,
Hordja a szél. |
|
 V
A kaktusz régen állt a zöld cserépbe zárva,
magányába bújva szegény árva.
Az asszony babusgatta, kényeztette kincsét,
ilyen sorsa tán senkinek sincs még. |
|
 Gy
Tegnap még körbe ragyogott,
gyümölcsízű csókja ajkamra égett,
teste széna illatában cikáztak
a légi szivárvány szirének, |
|
 Gy
Tekints le, az égből,
Az embert óvd, lelke börtönétől.
Hajolj le, s nyújt segítő karod,
Legyen meg, a te akaratod. |
|
 M
Én vagyok Én.
Te vagy e Te.
Ki a szamár,
Én vagy Te? |
|
 M
Édesanya védelmeztél,
gyenge karral átöleltél.
Esténként, hozzád bújtam,
s az illatod magamba szívtam. |
|
 M
Van esélyem a mozdulatlanságra,
míg esélytelenül is lassulok, |
|
 M
Még itt vagyok, még írhattam!
Térdet hajtok, meghatottan! |
|
.jpg) V
Fénycsókkal búcsúzik a város
A "Barcalora" dallamára ring a gondola
A téren eldobott álarcok
Elmúlt a tegnapi karnevál varázsa |
|
 H
Az ég a tanúm, semmi oly' sincs ami
Neked tetszik s nekem ne tetszenék
s rajtad kívül nem érhet veszteség,
több vágyam nincs, csak Téged megtartani. |
|
 H
Lelkemből egy dallam sugárzott ki minap,
szívemben egy érzés kavargott - kiapadt.
Hitem fénye sötétségben nem gyúllad meg újra,
hogy fényével behintsen, s reményt adjon az útra.
|
|
 H
A reggel már átöltözött,
a lég hűvös, későn, korán is;
szeptember úr a nap fölött,
s a „brrr” meg „húú” lett aktuális.
|
|
|
|
Ma 2026. október 11. vasárnap,
Brigitta, Gitta napja van.
Holnap Miksa napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
