|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Nem tudom, hogy foltozott cipőm meddig visz még el,
És hány mérföldkőre ülök le fáradtan;
Nem tudom, hány napkeltét veszek még hátamra fel,
És hány napnyugta jár nyomomban úttalan,
|
|
 H
Ha egy szerelem elmúlik,
Jön egy újabb, helyette,
Mely talán szebb lesz,
Jobb lesz mint a régi volt! |
|
 H
Nem lehet szerelem, ez kevés ahhoz,
Imádat, vagy ábránd? Magam sem tudom.
Rajongás is vagy csak talán,
Elveszek néha a szavak útján.
|
|
 H
A csend hatalma
hozzád emelte lényem
fényben halok meg |
|
 MM
Eresz alatt fecske fészek,
Ott lakik a denevérem. |
|
 V
A virágszirmok szárazra égtek
A fák is levetkőznek nemsokára
Zörgő avaron én is továbblépek
Szomorú a táj, nincs ki vigasztalja |
|
 H
Álmomban kavarog szívemben egy érzés,
meglelni szerelmem oly de nagyon nehéz.
Kerestem én táncon, erdőben, és házon,
de rájöttem, hogy leginkább tévedésben változom.
|
|
 MM
Sárgul már a fákon a levél,
sivít, süvölt már az őszi szél
borongós a Nap,a rét deres,
hajléktalan meleget keres. |
|
 MM
Az Úr, egy angyalt küldött hozzánk,
Mintha még mindig álmodoznánk.
Lelkemet elöntötte a boldogság,
Nincs is ennél szebb, s jobb orvosság.
|
|
 V
Vagyok!
Mert, nélkülem nem létezel! |
|
 V
Holdba fagy a nesz,
néma rohanás,
sose volt, sose lesz
csobbanás. |
|
 V
Hívnálak,de nem tudom ki vagy.
Mennék én érted,de nem tudok,
mert megköt a félelem. |
|
 V
Közeledik az ősz,
A természet szép ruhát ölt,
Színesek a levelek,
A parkban lenni kellemes. |
|
 H
Emberlelkek sorakoznak,
Készülődve várakoznak,
Világra jönnek a Földre,
Szüleiknek örömére.
|
|
 Gy
Gondolkozz a gyermeked fejével
hiszen Ő még ötéves, s kicsi,
láss mindent, mert nem eléggé éber
akkor sem, ha ő már azt hiszi |
|
 V
Elsétálgatunk az őszi korzón, elnézelődünk,
Leülünk egy padra, nézzük a fákról pergő
Faleveleket, melyek oly finom szinekben
Táncolnak az enyhe őszi szellőben a parkban.
|
|
 V
Te ki felette állsz bánatnak,
hozz békét megnyugvást hazánknak.
Tekints le ránk, halld meg szavunkat,
neked sírjuk most bánatunkat.
|
|
 V
Szemembe mosolyogva rugdosott az élet
De bőkezűen adhat akár harminc évet
Ép az elmém, tudok még számolni
Hajam égnek áll, mennyi az az annyi? |
|
 V
Erdőn, mezőn Ősz apó jár…
nyomában színes a határ.
Természet palettája csodás,
varázsa tündérszép látomás.
|
|
 H
Ötven felett kezdődik már Szeptember,
Még napsugaras, mint a régi Nyár,
Még csókra éled hajnalban az ember,
De már ködösebb lesz a láthatár. |
|
 MM
Tudtam, hogy már régóta ott állsz,
tudtam, hogy már nagyon vársz, a pályaudvaron.
Tudtam, hogy minden fontos, ami történt
mert ami velem történt, hát Veled történt. |
|
 MM
Nyári szellő lengedez a balkonon,
szerelmes pár csókolózik a padon,
sóhajt a lány, lelkük újra egybeforr,
nyári este lágy muzsika szépen szól. |
|
 MM
Törölve |
|
 V
Milliónyi apró tükörben nézi magát,
s hajnali harmatban fürdő fűszálon
megcsillanva táncot jár
a fénylő napsugár! |
|
 V
Űzte a méhet a vágy, a virágnak a kelyhe a cél.
Hitte, hogy adhat a nyár, ahogy eddig is enni adott.
Fújta a méh szekerét, a kehelybe segítve a szél.
Száraz a nyári világnak a vége - a semmi van ott.
|
|
|
|
Ma 2026. október 11. vasárnap,
Brigitta, Gitta napja van.
Holnap Miksa napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
