|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
A boldogság csak átrobogott
Fáj, hogy utunk széthullott
Csak rövid volt a szép
Hosszú a keserűség |
|
 V
Bárcsak aranycsatot tehetnék hosszú hajadba,
De legalább rubintot adhatnék markodba,
Rubintom nincs, sem aranycsatom, ám szívem lobban,
Mely órának minden percében, csak érted dobban. |
|
 V
Csendül a szó
felébreszt a gondolat,
csendül a szó,
hozzád bújik a pillanat. |
|
 V
A csend sűrű, puha,
szerelmi álmok vánkosa.
Erotikus, buja,
fáradt vágyaink vándora. |
|
 V
Ezüst csillagok, melyek álmokat rejtenek,
Az ég kékjében, fények kertjében vágyakat keltenek.
Mennyi szépség mennyi reménység,
Szárnyal a képzelet, s a gyönyör perceit élvezed. |
|
 V
A tó tükre vasalt selyemként áll,
valamire türelmesen vár.
Nincsenek hullámok, nincsenek redők,
nem játszik vele szél és szellő.
|
|
 V
Életedet magadnak gombolyítod,
tarka szálakból szövöd, fonod
Egyszerű az élet, ha tudod
egy sima egy fordított a sorsod |
|
 V
Reszketés a félhomályban, szürke-fagyos, köd van ottan,
lélekhívás Holdsugárban, magas hegyek szíve katlan.
Maró savak üde foltja, kínzó éjek rázó szárnya,
vacog minden, testem fázik, porlik el a létünk álma.
|
|
 H
Most, hogy lassacskán távozik a nyár,
s a hullámzó mezők aranya véle,
a sok pompás gyümölcs szüretre vár,
a madarak is elrepültek délre.
|
|
 V
Olyan fura ez az egész,
Akár egy bolondos játék.
|
|
 V
Mindig kell egy jó gondolat,
Ami újabb célra mutat,
Ha ez megvan, lelkesedek,
Máris a munkába kezdek. |
|
 V
Láttalak
vadócon, lángolón, ragyogva
minden éjszakámon - álmaimban |
|
 V
Némán félrenézett,
sután szemlesütve,
szíve még remegett,
lelke már megpihent. |
|
 V
Kicsorbult idő ez, torz ma a szép.
Megdőlni látszik a rend, s az ég
sem néz már csillagos szemmel.
A hold sarlóján fakult a szent jel. |
|
 V
Tűzpiros almának, mennyei zamata,
hullik az esőnek vaj-puha harmata.
Olvad a havaknak, gyönyörű szép kincse,
minden ember hatalmas, izzó jókedvébe. |
|
 V
Az álom tüze ringat.
Gondolatban
a fölém boruló égre |
|
 V
Durva pokróc az idő,
vagy bársony keszkenő |
|
 V
Most hó a világ, és hideg az ég színe,
Didereg vackában a vidék rezgő szíve. |
|
 V
Fényes égen Hold ragyog,
táncolnak a csillagok.
Szél-zenekar muzsikál,
vacog, aki utcán hál, |
|
 V
Behozhatatlan már az elmúlt,
s mi kesergésében belé bújt,
kitörésében gátat szabva,
magára még göncét aggatva. |
|
 V
Ha a templom falára meresztred szemed,
azt hiszed meghallgatnak a szentek?
Hiába kulcsolod kezed görcsösen imára
és oltár előtt térdepelve vársz a csodára |
|
 H
Úgy szeress, hogy ne fájjon,
Tőrt szívembe ne mártson ...
Háborgás'im békítse ,
Mindig kedvre derítse'(n) .
|
|
 H
Egy pillantásodért a világot adnám,
Mosolyodért a felhőket, eget,
Csókodért, nem tudom, mondd hát,
Mit is adhatnék neked ?
|
|
 H
Régi titkok banális, vad, dőre őre:
Fagy;
A Lét árnyéka;
Pusztulás -
|
|
 H
csak írom ami eszembe jut ettől leszek modern
mint annyi híres tollforgató önjelölt poéta
mert én is belekötök mindenbe és mindenkibe...
szerválok hat lapáttal fejed fölé napot sebesen |
|
|
|
Ma 2026. október 10. szombat,
Gedeon napja van.
Holnap Brigitta, Gitta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
