|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Vörös rózsát téptem veled,
míg nyarunk őszbe nem hűlt;
laza szirmát, dús illatát
gyönyörrel néztük együtt. |
|
 V
Ma már tudom: mindennél többet ér!
Magamon éreztem gyengéd melegét,
s felöltöztetted vele fázó lelkemet,
s a szavaid, mint fénylő gyémántok,
forró viasszal vonták be szívemet. |
|
 V
A szó olyan, mint a kósza szél,
mindenre képes, ha útra kél.
Selymezve enyhet ad - s hogyha kell,
ereje lentről is felemel. |
|
 V
Jó volna Hozzád bújni,
Boldogan, ragyogva,
Arcomat, arcodhoz szorítani.
|
|
 V
Milyen korban élek én?
Üresen kong kiáltásom.
Elherdálták munkám bérét
vérrel pecsételt eskütéttel |
|
 V
Az ember kíváncsi.
Szeretné környezetét ismerni,
önmagába tekinteni.
Vannak érzékszervei ebben segíteni. |
|
 V
Nem kértem, hogy megszülessek, sem az életem,
Csak úgy, egy szép napon mégis világra jöttem.
Nem kértem, hogy szél havat arcomba hordja,
S arcomon a könnyel összekeveredve, azt oldja. |
|
 V
Te voltál ki alapjait
játékból lerakta;
szív és lélek, |
|
 V
Tán jön még valaki,
aki szívem melegíti
Ki jó éjt kíván,
egy hideg éjszakán |
|
 V
Virágágyás hosszúságban, rózsahintó megy a sárban,
szívem tiszta tengerében, nem lelem a tiszta vágyam.
Tűzliliom, hová rejted, nyugvó lelkem szerelmét?
mikor a szív kettőt dobban, leljem meg a fényét! |
|
 V
Eleinte álom volt, ragyogó, mégis szerény.
De, hol rózsaszál lettél, ott csak tövised szúrt belém.
Hazugságok takarnak be s tőlük tartósan meleg ágyam,
Hittem neked, mert te voltál minden vágyam. |
|
 V
Kérted, s aludtam mint „kis Balázs”,
s nyugodt álmot hozott a éj,
s ha „csöngetett” is egy kicsit,
zenéjében ott volt a remény. |
|
 V
Erdő szélén áll egy kunyhó
Ott éldegél Bojtár Palkó.
Kunyhója előtt üldögélve
Furulyázik keservében. |
|
 H
Völgyből indultam egykor az életnek
Akkor azt hittem az út felfelé megy
Kanyargós ösvényen nehéz terepen
Bár lassan, de egyre feljebb mentem
|
|
 H
Zsákutca van jobbra-
Balra;
Vagy felkenődünk a falra,
|
|
 H
Olyan érdekesnek tűnik nékem,
-Még egy lehetőség nem akad itt -,
Hogyan lehet élni annyi gyűlölettel,
Mikor az életnek csak egy cseppje adatik.
|
|
 H
Ugye szólsz majd ha
- úgy érzed becsapott a világ,
és hervadtan nyílik valamennyi virág.
|
|
 V
Szendergő asszonylét sok éjt fölemészt,
vívódások tűpárnája altató.
Táncos vadságunk igazán ölebként
agonizál, kócos ébredés tangó. |
|
 V
A zongora hangját hallom bent,
S hallgatom némán, csendben odabent.
Hallom a tökéletes melódia frázisát,
S annak minden harmóniáját. |
|
 V
Csendes vágy bennem,
Felszakadó fájdalmak emléke szívemben,
Lelkem bolyongása a múló pillanatokban,
Nélküled az egyedüliségben, |
|
 V
A távolság messzire sodor,
ott vagy, s nem tudom,
hol vagyok én.
Halványul a remény, |
|
.jpg) V
Csendben pihen szívem
lelkem-lelkedhez ér,
simogat az érzés mint
egy bársonyos tenyér, |
|
 V
Könnyen kimondott szerelmes szép szavak
semmiben suhannak, majd visszhangzanak.
|
|
 V
Egy csillag fénye, vagy nyári fuvallat.
Kis madár, ki csodás éneket hallat.
Egy illat az utcán egy pillanatra.
Az első napsugár a pirkadatra. |
|
 V
Üvöltenék a légüres-térben,
Csillagködbe veszne el a hangom
hogy senki ne hallja fájó kiáltásom
Az égnek sírnám el keserű könnyem |
|
|
|
Ma 2026. október 10. szombat,
Gedeon napja van.
Holnap Brigitta, Gitta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
