|
Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
V
álmodozunk,
a holdfény kísér
élünk álmainkban,
gondolatainkban |
|
V
Apró katicát,
ébredő rügy zöldjére
harsány vörössel. |
|
V
Vulkán, láva.
Szem ,járva.
Mászva, fájva.
Élve, ázva. |
|
V
Csak hülyeségbõl vizsgáztál ötösre Mitosztalanításból alkímiából
és életbõl buktál!
C... Cisz... D... Disz... -lövések sosem nekünk szóltak csak szar-
vas-arcom néz feléd zsebemben húsz forinttal ám boldogan állok |
|
V
Szerelem lánya, vágynak lágy köntösében
még a hiányod fájna, ne öltözz más ruhába.
Éhezve vár a sok láma-férfi - lázas vágyak fája.
Fáj ahogy néznek,lemeztelenített testednek |
|
V
Jó lenne tudni
tart -e még a régi habarcs,
’mi évtizedeken át
kötött falakat |
|
V
Boldogság topog az ajtónál, oly félszeg
látom a szemén, hogy vonzza még a homály -
leoltom lámpámat s mutatom a fészket
honnan ő kifakadt, mint zubogó forrás. |
|
V
Nem kísér a kísértet,
felbukkan, ha nem kéred.
Megkéred, ha eléred,
ne kísérjen el téged. |
|
V
Miért olyan puha, forró a szád,
Hogy ne tudjalak elfeledni tán'?
Mikor utoljára itt voltál, csókoltál,
Nem tudom elfeledni soha már! |
|
V
Szerelembe játszottam
magam, Veled
Boldogsággal itattál
Csókodra nyílik ajkam |
|
V
A lemenő Nap sugara fürdik a tóban,
Vigyorogva búcsúzik tőle a teli Hold.
Csillagok fénye ragyogja körül,
Valahol már a szférák zenélnek. |
|
V
Madárka szállt a fenyőágra,
Szuszogva les a távolságba,
Míg pihen szélhasított szárnya.
|
|
V
Egy hang, mely
a szívemből szólt,
csöppnyi szeretetmorzsát
feléd szórt. |
|
V
Szétszaggatott tegnapodat
bedobtad a mába,
összerakni nem akarod
miért? Mert az fájna? |
|
V
Fejed butasággal van benőve,
Nem gondolsz előre
Mély éj van ott belül
Elméd egyre hülyül |
|
V
Március idusán kokárdát teszünk,
egykori hőseinkre emlékezünk.
Már nincsenek idegen katonák,
nem csattognak a csizmák, a bokák. |
|
V
Kint voltam az őszben,
Lábam alatt a kiszáradt levelek,
Mély sóhajtásúak,
S a dércsípte ágakon |
|
V
Már nincs mélyebb alja a lelkemnek,
Már nem tudom, hová ereszkedjek,
Hogy átéljem Nélküled az időt...
Vegetálok, mint a hal, |
|
V
Hajadba tűztem öröm-tapintásom.
Rajtad maradtam minden érintésben,
ha elhagynál még is te szeretve hűtlen.
Mindig csak érted, érted? Hogyan betűzzem? |
|
V
Nincsen zoknim, nincs szandálom,
egy lábam van, az is fából.
Nem botlok meg, nem járkálok,
csak a kiskertekben állok. |
|
V
Napok óta ömlik a hó,
Tehetetlen, a hókotró,
Aki tud, siet menteni,
Bajban lévőket ellátni. |
|
V
Elrepült madár volt az alig egy év... madár mely átrepült Afriká-
kába s nem tért vissza -meg elrepült madár volt a vágyam...
de szürkeségem szürke évem és kabátom felajánlom felajánlom |
|
V
Ne keresd mindig másban a hibát,
talán nézz előbb lelked mélyére,
közeledne feléd, karja kitárt
ne taszítsd őt kétségbeesésbe! |
|
V
Jöttem, szél hozott
hol itt, hol ott
bekukkantok, megvagyok,
már tovább is illanok. |
|
V
Hiányzol, ha nem vagy,
Mosoly arcomra fagy.
Hiányzik a hangod, kedves szavad,
Az együttlét, s az idő, az meg csak szalad. |
|
|
|
Ma 2026. október 10. szombat, Gedeon napja van. Holnap Brigitta, Gitta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|