|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Nyöszörgő, üszkös gondolatok súlyos léptekkel,
Vánszorognak összeölelkezve csoszogó percekkel.
Így fekszem ágyamon, mint holt a ravatalán,
Igen, ravatalán, vagy gyászos éj boncasztalán.
|
|
 V
Még emlékszem a nagy ívű karajra,
a béle fehér volt, a héja barna,
jó roppanós, kemencetűz sütötte,
csak zsír, kenyér és semmi más fölötte, |
|
 V
Dicsfénymentes úton jártam,
hol lassan, hol futottam
Magasba, az égre vágytam,
de az élet ledobott |
|
 V
Meddig tart a lelkesedés?
Kérdezem, sorsomtól.
Meddig izzik fénylő lángja?
Belső sugarától.
|
|
 V
Óh, Te Sándor, mit tettél velem?
Hideg vagy és fáj tőled fejem!
Hoztad rám a havat, s fagyokat,
hazudtál csak, egyre nagyobbat! |
|
 H
Tigris, tigris, sárga rém,
erdők éji rejtekén,
mily kéz szabta, mely örök,
félelmetes köntösöd? |
|
 H
A csillagokba van írva,
az ember javithatatlan.
Késő bánat és vízözön.
Szánom-bánom bűneim.
|
|
 H
Hol van az a nap,
ami szebb lesz valaha,
de minden olyan léha,
mint az idő rabja.
|
|
 H
Tudom, mikor a Földön
Két ember szereti egymást,
Új csillag születik örökkön,
S hulló égitest lesz meglásd. |
|
 H
Árnyékpapucsba bújik a hegy lába
bíbor sapkát köt az alkony feje búbjára,
szürke ruháját lassan átfesti az este,
olvadnak a szirtek a lomha fellegekbe. |
|
 V
Fázva, lüktetve.
Elveszve, reszketve,
Dobogva, duzzadva növekszik egyre.
Még kerested, nem lelted. |
|
 V
Hittem benne, hogy
a hit ment meg, hogy
a hit erős várunk,
másra nem is várunk! |
|
 V
Korán volt még
életifjító harsonákkal
zengett a lég
tobzódó |
|
 H
Egykor régen sok gyermek, élt árván,
Álmodoztak szülőkről, jobb életet látván.
Álmaikat lefestették egy darab papírra,
Fejecskéjük letették a kemény asztalra.
|
|
 H
Mit szólsz, Caelius,
Lesbiához?
A mi Lesbiánk? |
|
 MM
Én a szarvas vagyok csoda nélkûl
Nyomomban jár száz és száz vadász
Patám alatt virágzik a föld
Réteket varázslok füves selymes réteket
S vágtatok tovább sápadt sorsom célom felé.
|
|
 MM
Holtak birodalmának királya
Jóslataid templomában
Immár papnőd lettem.
Az elmúlás igéit hirdetem,
Verseimben. |
|
 MM
halkan zengő muzsikaszó, lágy a dallama,
lelked izzik, forrong véred, ez a vágy szava
bújj hozzá és öleld gyorsan befogadod őt
Őt a legjobb, hűséges és igaz szeretőt! |
|
 MM
Tág pupillám megdermedt
A látomás ahogy érkezett
elillant szobám sötétjében
Az arcban Jézust véltem |
|
 MM
Most rám figyelj és senki másra,
Légy szűkszavú, figyelj, beszélj, tanulj,
Építkezz, vágyj több tudásra,
Munkád tanulmány legyen az életnek válaszul.
|
|
 H
A téren gyülekezik a tömeg,
mert nagy csata következik.
Ki tudja legyőzni a lovagot?
Nem akad vakmerő kihívója,
|
|
 H
Trónját vesztett Tél király,
Újra sorompóba áll,
Talán bizony eltökélte:
A farsangért bosszút áll.
|
|
 H
A hídon állva szerte nézek a tájon,
S egy hangos gőzhajó halad át alattam,
Egy szerelmes pár áll kettecskén a gáton,
S egy onnan érkező szél fújja ősz hajam. |
|
 H
Ahogy hajfürtjeid omlanak arcodra,
Mint nyári zápor forró hevében a tűz,
Úgy olvadt el bánatod.
|
|
 H
Tavasz köszönt, s mi csak őszbe megyünk
Hangosok közt halkan sírunk, lebegünk
Milliónyi törött szárnyú turul madár
|
|
|
|
Ma 2026. október 10. szombat,
Gedeon napja van.
Holnap Brigitta, Gitta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
