|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Egy másik ember életéhez,
magunk kevesek vagyunk; |
|
 M
Próbáltam Rád nem gondolni
De túl erős a szerelem láng
Nem tudok már meggyógyulni
Érzem, ez nem mehet így tovább |
|
 M
egy álom, egy ismerősen kellemes érzés,
dobban a szívem, kell még e nézés,
veled venni levegőt, veled szunnyadni el, |
|
 H
Az utolsó nyári napon
Felhők függnek égi falon. |
|
 H
Mielőtt még megszülettem
rózsaszínű ruhát kértem.
Édesanyám nekem varrta,
illatszerrel átitatta. |
|
 V
Békésen alszik éj pamlagán a város,
hajnalhasad, szemeimből elűzi az álmot.
Felhők mögött szunnyad lustán a Nap,
Hajnalpírt kontúrozva nyújtózik az ég alatt. |
|
 M
Nap, hogy most az égre tártad
kék hegyen túl karjaid,
és arany szegélyű szárnyad
csúcsra vígan fölrepít, |
|
 M
Csüngjön fülbe karika nyakadon kaláris
baribárány barika göndör a babám is...
Kalucsnival fuszekli, pirosbársony csizma
jó bort nem kell vizezni,ördög aki issza |
|
 M
Nyílik várnak kapuja,
lám egy görög óriás;
akár felbőszült bika,
bőgése nyílt káromlás. |
|
 M
Lelkünk a múlt aranyával randevúzik,
gügyögő csillaggyermek bölcsőjéből
a hajdani meghittséget
az üres utcákra nesztelen szövi.
|
|
 V
Puha párna
Patyolat fehér,
Könnyű álmot,
Pihenést ígér. |
|
 V
Ha egy kör bezárul, nyílik egy másik,
a lélek költözik egy újabb halálig.
Tudja, a vég ott lapul a kezdetekben,
küzd rendületlen, hogy újra hazatérjen. |
|
 M
Míg el nem jő a tudatuknak kinyílása végre
mikor szívből vágynak már a jóra és a szépre
amikor már érzik döntéseik súlyát, és erejét
vágyják látni újra az égi tiszta igaz fényt |
|
 V
Szeretlek, hogyha fú a szél,
szeretlek, hogyha tűz a Nap,
szeretlek, hogyha jő az éj,
szívemben lüktet, forr a vér, |
|
 V
Legszebb szó a harangszó,
Úgy érzed, csak neked szól.
Lelked mélyen átható.
Amit üzen, hallható. |
|
 H
Nem vagyok én szószóló
Csak egy ócska szószóró
Suhintó szóhintő
Nem kell nekem kereplő |
|
 H
Fehér pici lencsék, mint pelyhecskék szálltok.
Fátyolként takartok, földre hullva haltok.
S ti nászoló méhek, bolyongtok- benéztek
|
|
 H
Míg nyár volt, lihegtek a templomtornyok,
Értük árnyékuk mondott cifra imát,
Sárga tavirózsák, mint derűfoltok,
Tóval perlekedve nyitottak vitát.
|
|
 H
Összegyűrt papíron keresetlen sorok.
Ennyi vagyok. |
|
 H
Erdő szélén patakocska,
keskeny palló a híd rajta.
Korhadt deszka, korlát nincsen,
aki inog, belebillen. |
|
 H
Kialszik fénye a lángsugarú Napnak,
csak a szél sóhajt mélyet a város felett
A házak szemei lassan becsukódnak,
megpihennek dologban elfáradt kezek. |
|
 H
Szeretem látni 'a nagy egész'-képet
szeretem látni, hogy szép az élet,
szeretem látni a mosolyokat az arcokon
szeretem látni az ébredést, túl az álmokon |
|
 H
Mindennap vártalak, nem jöttél el értem,
hiányzol, vágyom rád, gyönyörű kedvesem.
Elmúlt az éjszaka, s egy új nap virrad fel,
szívemben, lángoló, vad szerelem perzsel. |
|
 H
Úgy szeretnék hozzád bújni
Úgy szeretnélek szeretni
Nem szeretne úgyse Téged -
Úgy ahogy én - soha senki |
|
 MM
Álmaim virága,
Színes Legényrózsa,
Úgy érzem, mennyekben,
Van csak, hasonlója. |
|
|
|
Ma 2026. október 09. péntek,
Dénes napja van.
Holnap Gedeon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
