|
Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
M
Magányos szívvel
üres lélekkel,
telve félelemmel
hideg kézzel, |
|
V
Van kinél tűz ropog a kályhában,
és van, ki meghal fagyhalálban.
És van úgy, hogy jót eszünk délben,
más egy falatért imát mond térden. |
|
V
Símogattál, öleltél,
csókoltál, mert szerettél,
szerelmes leveleket küldtél,
de egyszer csak eltüntél. |
|
V
Kopogtatott az ősz, elköszönt a nyártól
Hogy elvégezze dolgát a négy évszakból
Örülhetünk a gyönyörű napsugárnak
Ember hónapokban, a szép őszi tájnak |
|
V
Valóságos Ő, már nem látomás,
szép délceg Ámor bódító varázs.
Karjaiba vette, ölelte szótlanul,
édes csókot adott a lány válaszul. |
|
H
Eb ura lett sunyi fakó,
Az öreg világ – eladó. |
|
V
Frigyest, ki Barbarossa,
A császár volt, a vént
Elnyelte földnek gyomra,
Mint elvarázsolt lényt. |
|
V
Érzelmeid hídján
engedj magadhoz,
nézd a szemem, mit látsz?
kócos angyalok |
|
M
Szerelmem engedd, hogy szétnyissam puha ajkaid,
és elmélyedjek benned, mint egy hangtalan forrásban,
vesszünk el a széna között egy antik, ókori szertartásban,
míg a víz vadul csorog, egybeolvadva velünk a forróságban. |
|
M
Ablakom tárva, nézem a tájat,
reggeli pompa, ragyog a Nap -
akár egy festmény! - varázsa áthat,
mint mikor zsoltárt dalol a pap. |
|
M
Rothadó illat
Száll mezőn, csiklandozva.
Tar cseresznyefa. |
|
M
Szédítő ölelésekbe kezdtünk,
új pózokban mindent kiéltünk.
Szakadékok torka csupa kéj,
magához húzott a buja mély. |
|
Sz
Avar kupac tetején,
egy pici lány üldögél,
levelek közt kaparász,
|
|
M
Elfáradt rőt levél aludni tér,
Hintázva hull alá, közel a tél,
Andalgó táncában a múlt pereg,
Emlékké olvadva, elszendereg. |
|
M
Behoztam a bimbót
a meleg szobába,
kinyílott a vázában,
hatalmas lett a virága. |
|
M
A négy unokám alig négy falat,
de folyvást rendre utasítanak,
a négy világ a nyelvükön pörög,
kis Istenek és fürge ördögök, |
|
M
Lelkemben mégis mély sebet hagytál.
Forró vágyak poklával lángoltál. |
|
V
Van úgy, hogy nincs hangulatom,
Belső tűz sem lángol nagyon,
Topogok csak ide-oda,
Menni kéne valahova.
|
|
M
Ajándék az, hogy létezem,
Bár vágyaimat fékezem,
S nagyra vágyni nem fogok |
|
M
Ám bár e kis régiségbolt, nem is volt bolt,
sokkal inkább, talán múltidéző mesedoboz.
A Bolt előtt ódon kandeláber sápadt fénye.
mely méltó őrzője e kirakatlakók titkának. |
|
M
Millió madárra
Tücskök zenéjére
Illatos virágra
Tavasz pompájára |
|
H
Egymástól távol, lehetünk bárhol
tudom, hogy találkozunk,
búcsú a nyártól, de nem a vágytól
tudom, hogy varázsolunk...
|
|
M
Tudtuk előre, ez lesz,
az élet ád és elvesz,
most mégis szenvedek. |
|
M
Rabszolgák vagyunk mind, szabadságunkban,
Lesz-e megváltás a nagy zűrzavarban,
E lángoló, háborgó világodban? |
|
M
Csak az erdő fái után sírok majd,
mikor látni fogom, mint ölelkeznek az éggel,
hirdetve a különleges reggelt,
melyben már nem lesz alku a halál kegyével. |
|
|
|
Ma 2026. október 02. péntek, Petra napja van. Holnap Helga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|