|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
Hervad a virág
Őszbe fordul a Világ
Hullanak a levelek
|
|
 Sz
Fehér Szellőrózsa,
Kinyílott a fagyban,
Győzelem sugárzik,
Szelíd mosolyában.
|
|
 Sz
A város egén csillag nem csillan,
Göncöl és Fiastyúk sem látszik,
Utcalámpák fénye a fák közt villan.
házfalakra futó reklám mászik.
|
|
 M
Lelkem mámorából csöpögtetek Néked.
tudod, hogy miért? Hogy szebb legyen az él'ted!
Mámoros a hajnal, Napsugár is csábít
nehogy azt mondd nekem, nem érint a vágy is! |
|
 M
Elesettek ők, vénülők , őszek,
csendben figyelek a zsúfolt buszon
hisz magam is hozzájuk tatozom. |
|
 V
A bánat mélán ácsorog,
lelkemen lassan átcsorog,
és sírni hagy, de élni űz,
mert izzik még a régi tűz, |
|
 Sz
Aranysárga lombruhája,
őszi szellő kerülgeti,
táncra kéri, s földre ejti.
|
|
 Sz
Szerelmi vágy...
Szeretnélek jobban megismerni téged
tudni akarok mindent felőled,
az énedet, a természetedet.
|
|
 Sz
napfény és homály
tavasz és nyár,
virág és madár,
ébredés és elmúlás,
|
|
 M
Mellettem hever egy nádsíp,
és a gyenge szél,
alig, alig lélegzik...
átszelni vele minden, olyan szép. |
|
 M
Gyermekkorom játszótere
Erdők alja rétek közepe
Felettem a kék ég fénylett
Nap mindig rám ragyogott |
|
 Sz
Szerelmes ifjú, vágyad oly mohó,
úgy olvasztasz magadba, mint kohó.
Kemény vagy, mint nemes edzett acél,
lángolva elégni ez volt a cél.
|
|
 M
Rőt-aranyban pompázó csörgőfák
csilingelő, barna csengettyűkkel
vidítják a fenyők zord sorfalát,
szembeszállva rikoltó szelekkel. |
|
 M
Csak olyan vagyok, mint egy vezetékló…
Nincs semmi kedvem kurjantgatni, hahó! |
|
 M
Amikor a vonat befutott
egy magas férfi rám mosolygott,
Te voltál, kitártad két karod. |
|
 M
tejfehér köd mi ráborult a tájra
reggel eltakarva azúrkék eget
sivár csend, sötétség szállt házamra
percmutató szomorúan lépeget |
|
 H
Nem volt anyám, sem apám
ki fogta volna kezem,
hányattatott sorsom zabált
széttépték a lelkem!
|
|
 M
Így töprengtem magamban mikor
egy légy szált le az asztalomra.
Nézegettem őt elég hosszan,vajon
mi lehet a gondolata-e pillanatban. |
|
 M
Köd szitál, közöny csorog,
A horizont imbolyog,
Felhők mögött zörgő csontú
Vén jövendő tántorog. |
|
 M
Van végre tévém! Hordót ide nékem,
Hurrát ordítok róla hét határra!
Ez nem egy ablak… Arra köpnék, kérem,
Ez ajtó – vágva széles e világra! |
|
 M
Hogy egy énekben elveszítsd az egész fiatalságodat,
elpocsékolod az időd egy ilyen fénylő napon,
csak azért, hogy dicséretet zengve dicsőíts egy arcot? |
|
 M
Nézek de csak magam elé
lépek,de már visszafelé
elszaladtak az évek
ennyi volt egy élet |
|
 M
az ősz sóhajtott még egy gyermekit,
lelassította barna lépeit, |
|
 Gy.
Padláson pár öreg füzet
vastag porban kallódik -
avasságuk cserépfényben
kúszik fel a tarkómig. |
|
 M
Feszülten figyeltem, mi történik most vélem?
Ilyen vad bódulatot még soha nem éreztem.
Nem tudtam valóság vagy csupán álom-kép,
s borzongva reméltem, eltart ez soká még. |
|
|
|
Ma 2026. október 02. péntek,
Petra napja van.
Holnap Helga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
