|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Három álom és kettő valóság,
De vajon hol van az igazság?
Látom vagy csak látni akarom?
Ó a vágy túl nagy hatalom,
|
|
 V
A nő olyan, mint egy hegedű,
reszket a tenyeremben,
és e reszketéssel átadja... életemet,
áldom és megéneklem, |
|
 V
Minden reggel felébredünk,új nap kezdődik előttünk,
de gondjaink maradnak s megoldásra várnak.
Milyen jó lenne,ha mindennap új élet kezdődne.
Minden gond magunk mögött lenne, |
|
 V
Ha megnyerném a főnyereményt,
Neked adnám, tudod?
Adnék hozzá sok-sok reményt
eszembe is jutott!
|
|
 V
Jöjj ide kedves, fonj a karodba -
mondd, hogy a csókod már csak enyém!
Lebben a felhő, s fátyla a Holdra
úgy simul rá, mint rám a remény. |
|
 V
Amikor gyalog jársz utadon,
két egészséges lábadon,
minden lépéssel előbbre jutsz,
mindig tovább vezet az út. |
|
 V
Ott,a sötét bokrok között
kanyargós keskeny ösvény
a síromhoz vezet Tégedet !
Majd beszélek Veled,ne félj |
|
 V
Elhagytam a szemüvegem,
Csak az, az egy volt jó nekem,
Láttam távol és közelre,
Biztonsággal jártam vele.
|
|
 V
Emlékszem,gyerekként sokat álmodoztam,
Mesék világában gyakran barangoltam.
Törpék,óriások voltak jó barátim,
hattyúk,vadgalambok játszópajtásaim.
|
|
 V
Tanítsam meg vívni, kérve kérte,
hogy legyen benne bátorság, erő,
önbizalom, kitartás miértje,
a jót lássa és azt, hogy vakmerő. |
|
 V
Nem tudom hová, meddig és mennyi.
Tanultam sírni, tudok szeretni.
Féltem, de voltam vakmerőn bátor.
Nem vagyok más, csak egyszerű vándor. |
|
 V
Járjunk el egy verset még,
fogd a kezem.
Táncunkban lesz szenvedély,
és szerelem. |
|
 V
nyúzzatok meg, kövezzetek!
szégyenben szégyen lehessek!
a Nap dárdája általdöf,
kegyetlenkedjetek!
|
|
 V
Mikor betérek a házba, képeket látok,
falon, keretben függő, réges-rég vetteket
– de Kooning, Arp, Laurencin, Henry Moore –,
miket imádtam és évekig bámultam… |
|
 V
Ne mondd, hogy ez túl sok,
Én nem hiszem hogy túlzok,
Sosem mondtam hazugságot,
Mindig csakis igazságot, |
|
 V
Köszönöm uram adtál életet
Egy apát ki sosem, létezett
Adtál egy átlagon felüli, lelket
Csak zakatol, nem talál rendet, |
|
 V
Halvány színű rózsafelhők az égen,
A Nap itt-ott kibújik nagy merészen.
Madársereg csodálatos formában,
Repülnek az ég minden irányában. |
|
 M
De ha egyszer visszajönnél
az a kapu nyitva,
elmondhatod miért törtél
darabokra, |
|
 V
van nekem egy saját nyelvem
egyedül én beszélem
miért, egy nyelv akkor is az, ha kevesen értik
- az én egyedül, az a kevesennek a határesete |
|
 V
Fonok egy kosarat kívánságaimból,
szavakból, gondolattal lélekerőből.
Szívből készítem, sokat látott vesszőkből,
tanulságokból, édes pillanatokból.
|
|
 Sz
Nem kívánok szóvirágot,
Mindig csak az igazságot.
Szívem imád mindig téged,
Meg is halnák én te érted.
|
|
 Sz
Álltam a sziporkázó csillagok alatt
Rám tört a vágy, hogy láthassalak
Szilánkokká robbantak a pillanatok
|
|
 Sz
Leveleket hoz-visz a szél a parkolón keresztül,
mindegyik súlya más és más, mindegyik súlyát
úgy nyeli el a susogás, ahogy szörfölőket
|
|
 Sz
Színekkel álmodom, barátom mind,
ragyog a szobám, s a kertem is kint;
a sárga, a mályva, a szürke a zöld,
a barna, mely éltes, akár a föld,
|
|
 V
Szerelmem, ne higgy a szélnek,
annak a száguldó, vén tűznek,
mikor az ösvényeden vár, fütyörész, énekel.
Tudd: neki nincsenek vágyai |
|
|
|
Ma 2026. október 02. péntek,
Petra napja van.
Holnap Helga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
