|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Kiéhezet február vége volt,
az égbolt néhány felhőt összetolt,
s gépek dünögtek, épült a tavasz,
a kéz is tett-vett, mint kinek a hasz- |
|
 V
Tavaszi vadvirág
kitárja bimbaját,
szirmait festi napsugár,
issza hajnali harmat italát. |
|
 V
Ha engem kérdezel,
Sosincs nagy baj,
Semmi sem érdekel,
Fejemen kócos a haj,
|
|
 V
Nem erőlködök, nem tapadok
ha egyetlenegy szóval kéred,
több alkalmat én nem ragadok
többé nem mondok szép meséket... |
|
 H
Szeretlek nézni a keretben,
a barnás-vöröses falevelek alatt,
a napnyugtában, mikor minden tökéletes.
Előrelépek, oldalt lépek,
figyelem a nagy vonalak vázlatát, az alakod. |
|
 H
Több mint száz éves fából faragott
Dante szobra állt az íróasztalán,
ahol gondolatai kószáltak egymásután. |
|
 H
Látod, újra itt vagyok
És csak előre hajtok
Nélküled minden nap meghalok
Érted minden, reggel feltámadok
|
|
 H
Télutó poétikája:
Modern közhelyek;
Minden sora álmatagon,
Lustán nyekereg.
|
|
 V
A vágy legyűrt, hogy járjak
Az erdőn szerteszét,
Dalával száz madárnak
Hol zeng a tiszta lég. |
|
 Sz
Bontsd ki szárnyaidat
Simogass aranyló színeiddel
Emelj fel, ne hagyj el,
|
|
 V
Kérve kérte Mama-tündért:
meséljen néki egy mesét;
mesét, mely az angyalról szól,
ki éjente álomport szór, |
|
 V
Amikor megszülettem,
vércse vijjogott felettem.
Kemény szigorral neveltek,
nem szerettek,semmibe vettek, |
|
 V
Szerelem, mi hatalom.
Egy láng, amely tán örök.
Lélekedző bizalom,
az út bármilyen rögös... |
|
 V
Kacsázni a tó felszínén,
Vadkacsázni nádas szélén,
Horgászni a Balatonba,
belenézni a Vezúvba, |
|
 V
Ébred a kelet, a nyugat elenyész,
sötét felleget hordoz ma a szél.
Ördög porondján istenek küzdenek,
enyém Jehova, Allah a tied. |
|
 V
Milyen tiszta árnyék
hajítja a lányt a fénybe?
Majdnem semmiség,
egyedüli, nem pecsétes,
|
|
 V
Álmomban semmit láttam,
A közepén csak én álltam,
Álarcban egy világban,
Melyet magamnak kreáltam, |
|
 V
Kárpátok karéján hímfarkas üvölt,
felhőt markol félőn a reszketeg hold;
havasi legelőn fagyos szél süvölt,
komondor őrzi a népes juhakolt. |
|
 V
Csónakunk lebeg a tó vizén,
álmunk mélázva benne ring,
vijjog egy héja, fenn kering,
reszket a tükrön a szűzi fény. |
|
 V
Holdezüst harmat
csillog a kerten
pacsirtaszótól
hangos a reggel |
|
 V
A kávéház asztalához kissé sápadt arccal ült le
a huszonéves zeneművész kedvese kezét fogva.
- Megbocsásson…Ezt a művet egy művész-barátom küldte -
Húzta ki a borítékból – s asztalt ért egy halom kotta |
|
 V
Honnan jöttél, csavargó szél?
Tegnap vajon hol rejtőztél?
Jól lehűtöd még arcomat,
ezer kezed csiklandozgat.
|
|
 M
A partra vetett egy hullám,
tengerbe fulladtam: hullám.
Körül vesz kíváncsi tömeg,
több nyomozó körül liheg. |
|
 V
Lapozgatom életem regényét,
oldalról-oldalra átgondolom,
mit hagytam ki, ami szép,
mit nem írtam bele, ami sokat ért. |
|
 V
A láng még lobban,
jussa igézet,
felkelő napban
titka nem éget. |
|
|
|
Ma 2026. október 02. péntek,
Petra napja van.
Holnap Helga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
