|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
Az ég fátyolba burkolózik,
Mint bús anya, kit bánat ért;
A vetés közt a napraforgó
Csüggeszti le nehéz fejét.
|
|
 M
akkor kellenek
a se eleje se vége kapcsolatok
akkor nincs meg mindened |
|
 M
Huhú… de jó, beugrott az első értelmes gondolatom.
Egyből minden jobb, rögtön terjed bennem a jó hangulatom.
Az új versem címe: „A csend sorai”, ezt akkor megírom… |
|
 Sz
Három napos volt a csoda,
Máris bekerült a múltba,
Nem emlékszik, senki csak én,
Hova lettél, szép tünemény?
|
|
 M
Megrázta magát a felhő,
lett belőlem őszi eső.
A talajba szivárogtam,
gyökereket megitattam. |
|
 M
Mostanság besokalltam a sok álruhás hercegtől a júdásoktól
a szavak üres locsogásától a tettek tehetetlenségétől.
Sajnálom, hogy így kell éreznem
hogy így kell megtudnom mi is az igazi élet a realitás gombja |
|
 M
Vidáman az erdőt járom,
ha törzseket a szél rázza,
és az avar, mint egy bársony,
a fák alját kimintázza. |
|
 Sz
Néma csendben,álmatlanul
Számolom a tűnő perceket
Régi emlékek megrohannak
Fájdítják a nehéz szívemet
|
|
 Sz
Ő az ! Ki elcsábította szivemet,
közben megcsalt,hogy
őrölje idegeimet.
|
|
 Sz
Egy csésze kávé,
Reggel első teendő.
Feldobja napom!
|
|
 Sz
Kertek alatt szél szalad,
Vizes kis kabátban,
Didereg az itt maradt,
Gyenge kis madárka.
|
|
 Sz
Avart kavar az őszi szél,
csupasz ágak hajladoznak,
halott lombjuk után sírnak.
|
|
 Sz
Ha felhőt, ha magas eget, ha virágot, ha homokszemet,
szívembe tartani nem lehet,
akkor majd, kis bimbó, nagy szellő, szél roham, örömkönny,
súgja, hogy, hol maradsz!?
|
|
 M
Kigyomlálták a szívemet,
víz kering benne vér helyett,
kikezdte baj, és fojtja sokk,
egész idétlenül dobog. |
|
 M
Ahogy kezemre szállsz, te
színes pillangó
talán üzenet ez, mint
végső búcsúszó. |
|
 Sz
ha
a nyár
elköszön
elmúlás jő
|
|
 Sz
Minden vagy Drága
Tán a Világ csodája
Orvosom,gyógyítóm
Nehéz életre,vidítóm
|
|
 Sz
Óh, te élet, mond meg, van még valamilyen terved velem?
Mint kishajót a Balaton vize, hullámoztatsz engem…
Nem tudom mondtam-e már, eluralkodott az elegem…
|
|
 Sz
Rőt falevelet fontam ma hajamba,
volt benne narancs, vörös és okker.
Ahogy pergett lefelé a vén rozsdás,
vele hullt elém a bőségkoffer.
|
|
 M
Otthon vagyok a színpadon,
Tudja, hogy szeretem nagyon!
Benne, nem csalódtam sosem,
Érzi ezt a Közönségem! |
|
 M
Szélvészként érkezik mint a villámütés... zokszó szívben tőr döfés.
Észhez térni nehéz... Fáj! Mitől a hirtelen érzelmi változás...?
Érthetetlen... egy pillanatig sem gondolta, hogy csak félreértés. |
|
 M
így kerül közel két szerető szív
Sokféle képen ki tudjuk mutatni
de soha ne féljünk senkit szeretni ! |
|
 M
Fák mögött a zúgó szélben,
Bíbor korong lemenőben,
Nem is álarc, nem is álom,
Ősznek szeme ül a tájon. |
|
 M
Szaporodunk mint nyulak,
Nem gondolván mi lesz holnap,
Ha elfogynak a földi javak.
Kufárok korlátozzák a terméket, |
|
 M
Mindent felemésztek féktelen életem könyvében,
részegen szenvedek, kábultan merengek fényképeden.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 27. vasárnap,
Adalbert napja van.
Holnap Vencel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
