|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Mint fátyol, mi az égre nő,
úgy terült rám a szerelem,
rejtekhelyéből bújt elő,
nesztelen volt és esztelen. |
|
 H
Estére orom
Bíborból vált ezüstbe..
Lassan sötét lesz. |
|
 H
A rét szereti-e
Jobban hűs patakját,
Vagy patak a rétet,
Melynek életet ad ? |
|
 H
Ismeretlen hely,távol a világtol,
az emberek zajátol,bajátol....
Hatalmas hegyek veszik körül
|
|
 H
Addig fogom keresni, szépséges arcodat,
amíg a nap fénye beragyogja ajkad.
Szívedig ér el, a szerelmem kulcsa,
melynek az ajtaját, egyből kinyitotta. |
|
 V
Szeptember festi színesre a völgyet,
A Garam hűsen, altatón locsog.
A szellő halkan az erdőkbe törtet
S a dombok köde könnyen meglobog. |
|
 V
Gyere csak, most megmutatom, mit tegyél, hogyan lépd át,
Saját árnyékodat és magadat, igazán add át.
Fogj egy lúdtollat és azt frissen hegyezd,
Papírra firkálsz, gondolatod keleszd. |
|
 M
Az események helyszíne
térképeken nincs jelölve.
Hetedhét országokon túl,
kurta farkú kismalac túr, |
|
 M
Az egyetlen vörös fény, szívedben halk remény!
Hangodnak kéksége, rejti ezt a fényt.
Vörösen izzhat, vagy kéken is ragyoghat,
de a fény a szívedben, csak pirosan izzhat. |
|
 M
Ó, édes kikelet, rügyező tavasz,
oly jó érzés látni rózsás arcodat!
Lásd, itt ülök veled, a nap sugaraz,
"Hisz szívemet, már olyan rég elloptad”! |
|
 M
Győzött a nagy és az erős,
legyőzte a gyengét, védtelent.
Miért ilyen ez az élet?
Ébredjetek fel már emberek! |
|
 M
Hűvös ízét a naptól kapta kölcsön,
jóillatában szunnyad sok-sok alkonyat;
ha héjja fejlik, dúslevű gerezd fogad,
hogy jóízével hódolón köszöntsön. |
|
 M
Már csak fekszem melletted,
És visszaidézem amikor még kellettem,
Fejem még mindig pihen a melleden
Már rég nem úszunk rózsaszín fellegen. |
|
 M
Az élet rövid és véges,
minden élőt halálra ítéltek.
Akár bűnös, akár vétlen,
nincs kegyelem. |
|
 M
Szomorú,hosszú éjjel,várni a reggelt,mikor
a bitófához vezetnek,nyakamba akasszák a kötelet,
amit a szabadság ára,hogy védtem népemet ! |
|
 M
A tűn, bár görnyednem szabad,
De pózt, azt nem cserélek;
Köröttem trágyabogarak,
És szitakötő-rémek. |
|
 M
Két segítőkész kezet,
Ha botolva elesek…
Amely majd fölemelhet. |
|
 M
Hosszú úton eltévedtet, a holdsugár hazavezet,
Útközben, sok csillag is bocsát ki vezető fényeket.
Hosszú úton az életvándor gyűjti az emlékeket,
Öregen meg már mire is emlékszik? Ó, emlékezet! |
|
 M
Fáj még néha, hogy nem vagy itt,
Beszéljük meg, hogy mi az ami ide vitt. |
|
 M
Nincs szükségem másra,
csak egy pici virágra,
finom napsütésre,
és tiszta, kék égre. |
|
 M
Séta közben az én gondolataim suhantak, repültek,
Gyorsabban, mint amikor a kishajókban mások eveznek.
Hogy lássak, gyertyát vittem magammal, lobogott, segítségnek. |
|
 V
halkan, csak halkan
simulj reám e dalban.
ringasd a lelkem, altass el
engem - szeress, |
|
 M
Ki vagy Te?
Küldötte az égnek
Egy csillag
Ki a szívemben él |
|
 M
Sok édes kisgyerek, vajh, hol rontottuk el?
Elferdül felnőttek, a válasz, nem felel!
Emberek tömege, hogyan vált gonosszá?
Még a családban is, kegyetlen gyilkossá? |
|
 M
Hallottam egy nap, mélységes hangod,
láttam az orcádon, könnyes-lágy mosolyod.
Súgtam a füledbe, szívem titkait,
csak te élted át azt, hogy velem vagy mindig. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 26. szombat,
Jusztina napja van.
Holnap Adalbert napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
