|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Öregesen elfáradtam, nem vagyok már fiatal,
Tollal szántom a papírt, de elfárad a diadal...
Agyam is lassul, de még éberek a gondolatok,
És még új is van, így az álmom ellen még harcolok. |
|
 M
Zord felhőket hord a szél,
hatalmas menydörgés és eső, meg jég,
tönkretette a kerteket, a termést.
Úszik az utca, járni sem lehet, |
|
 M
Háborog az idő, nem ismer gátat,
Folyó kiömlik medréből, tör gátat.
A jég tönkre tesz mindent, idő áltat,
Kisüt a nap, a felhő mégis áztat. |
|
 M
halkul a cseppvarázs ütemes zenéje.
Harmatkönnyek gyorsan felszáradnak,
a fénysugarak, arcomra mosolyt csalnak. |
|
 M
Ami körbejárhat, az sem oly' biztos, hogy körbeér,
Mert menetközben eltévedhet, ha sűrű ködbe ér... |
|
 M
Picinyke lyuk nőtt fáradt lelkemen,
akármi lassan tágul, egyre nő,
babrál velem, de nem érzékelem,
hogy kicsorog belőlem az idő. |
|
 M
Bármi is lesz ezután, hiszek benned Uram,
erőm és reményem, bízom szavaidban.
Jöhet hatalmas csend, vagy kerekedhet vihar,
én benned ragyogtam fel, lelkem álmaival. |
|
 M
Együttes erővel összefog a nemzet
egy kis akarattal csodákat művelhetnek
büszkék lehetnek ! |
|
 V
Napfény csillan fenn az égen,
diák voltam én is régen.
Ünnepeltünk gyermeknapot,
és a pedagógusnapot. |
|
 M
„Nem, gyermekem, ez csak házunk,
De amit itt körül látunk,
Merre földjeink terülnek,
Merre kertjeink feküsznek: |
|
 M
Az én utam felett boldog gerlék búgnak,
Vadludak vében, csak úgy, előre húznak!
Ők nem néznek a napba, így nem vakulnak. |
|
 H
Könnyű sötétségben, az éj,
szelídségben levő, csodálatos fény.
Ragyogás, reménység, tisztaság és béke,
szeretet talált rám, és vitt a tiszta létbe. |
|
 H
Anyukám és az apukám
között ültem
Talán,tíz éves ha lehettem
hallgattuk éppen |
|
 H
Furcsa, fekete férgek
ellepték a vidéket.
Katonás rendben vonultak,
nem féltek ők, nem osontak. |
|
 V
A hangok közt elveszek,
Többé sohasem láttok,
Hagyjatok, mert elmegyek,
S hiányotokká válok. |
|
 V
Jázmin illatú reggelen
játszik a fény az ablakon,
s míg téged nézlek kedvesem,
percünk örökre elteszem - |
|
 V
Élő angyalom
Vagy, csak hívogass folyvást.
Így üdvözülünk. |
|
 V
Nézd, már a lelkem bús, üres liget,
Egy sarka temető: vad ugaron
Fejfák, sötét emlékek, csupa rom
S éjjel rémek vetik föl testüket.
|
|
 M
Minden tiszteletet,szolgálata kifogástalan volt
Amit ha tudnák hogyan, meghálálnék,de ezt
Nem akarom túlzásba vinni,mert tudom ő fogja
A barátságunkat egy nap váratlanul felrúgni ! |
|
 M
Vettél nekem virágot minden kedden,
Hogy ezzel dobd fel a kedvem.
Majd teltek a hónapok, évek.
És tudtam, hogy ezaz amitől félek. |
|
 V
Nem szégyenlem, ha sírni látnak
furcsa arccal elmennek mellettem
Mondják, hagyd nem látod,részeg
pedig csak nem tudok megszólalni |
|
 V
Az élet néha túl valós, nem egy álom,
Sokszor gondolok erre, hogyha látom,
Mégis kedves a szemeimnek ha nézem,
Ahogyan belemerülsz, néha egészen, |
|
 V
Kicsi mell, nyers, ropogós barack,
barna mell, életképpel megvert finomság,
szemtelen mell, egészséges lény bíbora,
meghajolt mell, az ifjúság lélek szakadt rohanása... egy rothadó világ.
|
|
 H
Fekete fellegek
fedik be az eget,
szelek szárnyán vad vihar
homokot kapar. |
|
 H
Rózsalombok árnyékában
Olvasgatom leveled,
S míg betűzöm, ellepik a
Hulló rózsalevelek; |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 26. szombat,
Jusztina napja van.
Holnap Adalbert napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
