|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Egy orkán üvölt szívemben,
Napról napra erősebben,
Feltámadt a szél is bennem,
Tomboló vad vihar lettem,
|
|
 V
Gyakran kimentem a városból, messze a
szabadba, ledőltem egy fa alá gondolataimba.
Képzeletem messze szállt egy birodalomba,
hol mindenkinek egyformán van adagolva. |
|
 V
Gyenge esti légben
Csillagok fényében
Erkély hűvösében
Hallgatunk éppen |
|
 V
Mire családos, felnőtt fia lettem,
Apám lett a legnagyobb ellenségem… |
|
 V
A szenvedésnek
van pozitív szerepe,
haláltól nem félsz.
|
|
 V
Kereshet színt ügyeskedő ecset,
áldott szavak mondhatnak éneket
meleg zenét zenghetnek hangszerek,
onthat virágot rét, mező, berek; |
|
 M
Nekem az mindegy, mi fán is terem,
Ha létem teljesen erénytelen,
Számos hibámat mind elismerem,
Nem vagyok eleve reménytelen, |
|
 M
Az isten, minden éned leghatalmasabbika,
Minek legyőzéséhez nem elég ezer bika,
Az ki istenné válik és alattvalóit öli,
Az ember ezen három, Freud így üdvözi. |
|
 V
A csend ült a szoba ajtaján,
varázsolt merészet, könnyeim ablakán.
Záporozott minden, tekintet, és fény,
drága kicsi csillag, egy halkuló kis remény.
|
|
 V
A béke szelíd galambja
kipusztuló fajta,
ragadozó sasok lesnek
áldozataikra. |
|
 V
Az éltető világ lágy neszébe
terpeszkedőn ábrándos köd vegyül,
mint fény a Nappal, s az éj az éjben
a létezés csak meddőn szétterül. |
|
 V
Volt egy lányka, kicsit butácska,
Ám, dolgozott a piros lámpa.
Sűrűn nyitott ajtót. |
|
 V
Tüzes ritmusok, épp jókor,
Kánikula kezdetekor!
Csupa virág, Tavasz ünnep,
Töltsd be szívünket, lelkünket! |
|
 V
Rózsák, ti ragyogók,
balzsamot adózók,
csapkodók, szállongók,
titkon buzgólkodók, |
|
 V
Ugorj, állj fel, rohanj utánam,
Nem állok meg, míg boldogot nem láttam,
Dobd le láncodat, vesd le magad az égbe,
Merülj alá csillagok ezredébe. |
|
 V
Lelked olyan nyughatatlan,
mint esőben a vad szél, halkan;
Kitárja a menny kapuját,
felhők gyűlnek, álmokon át. |
|
 V
Alszik a város,megpihen az élet,
fájdalmak feledésbe mennek,
fiatal párok hosszan ölelkeznek,
kielégülést nyerve szerelmüknek. |
|
 V
Megérkeztek a fecskék,
Sárból készül már a fecskelak.
Bővül a család! |
|
 V
Felolvashatnál, ó, Etuska!
Bízok, vagy ily’ ügyes leányka.
Egri csillagokat,
Meg új novellákat… |
|
 V
Te erős vár, bástya, kőszikla,
ki irányt, utat, modellt mutattál,
a tenyereden vittél minket,
reád mindig büszkén felnézhettem, |
|
 V
A vén ligetben jártunk mi ketten.
Aludt a tölgy, a hárs, a nyár.
Hozzám simult félőn, ijedten,
S éreztem: nem a régi már.
|
|
 V
Távolba néző szép szemek
Kin merengtek, kit kerestek
Ki miatt vagytok könnyesek
S szomorúak miért vagytok |
|
 V
Nyitják az ajtót, bujtass el!
Ameddig nem bírunk az emberrel,
Csak rejts végre el, ahová akarod,
Pszt! Hallod? Bejöttek, ők a gondolatok.... |
|
 V
Emlékezz a holdas éjre,
sétáltunk a hídon át,
boldogság és szerelem
mindkettőnkre rátalált! |
|
 V
Szerelmem... a szorzótábla,
számomra egy gyötrelem.
Fogalmam sincs, hogy mennyi hétszer nyolc tök -,
még ha ostorral vernek, akkor sem tudom, |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 26. szombat,
Jusztina napja van.
Holnap Adalbert napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
