|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Egy
madár
csak
egyetlen egy |
|
 Gy.
Az életem, titkos ősvényein majd, vakon bóklászok,
Keresek, nem tudom mit, de soha semmit nem találok…
Az életem, titkos ősvényein majd, vakon bóklászok. |
|
 Gy.
fát
farag
faszobrász
fakalapot.
|
|
 Gy.
Merek szeretni, szerelmesnek lenni,
Végül elbukni és egyedül szenvedni,
Mert nekem ez az élet, már alapból fáj,
Lassan ellep majd engem a dagály. |
|
 Gy.
Egy ezredévnek szárnyacsattogása
Repült fölötted el, te sziklafal,
Két nagy világrész közt határvonal!
Hol a turulunk fészke és lakása. |
|
 H
A szél hozott össze minket egy borús,
viharos, öszi délután,mikor azt hitted
felkap a szél,rohanva belémkaróltál. |
|
 Gy.
Tudom, jó lenne sírnom, jól is esne,
mikor rám telepszik a léha este.
Ahogy elmúlik a sok közül egy nap,
mint száradt kóró, áll mögém a tegnap. |
|
 Gy.
Mit álmodol, édes anyám
Oda lenn a sírba'?
Azt kérdezem hantjaidra
Leborulva, sírva.
|
|
 Gy.
Síri a vészharang, rettegés kútja,
Nővért és fivért is áthatni tudja.
Pestis, neked
Hajtunk térdet, fejet, |
|
 Gy.
Rettegünk a világunkban,
Mint éhholt a tömegsírban,
Hol nem tudja mely költő mellett,
Miért van ez, hogy halni kellett? |
|
 V
Hol kigyullad a fény, világosság lesz,
picike szemedben, a ragyogás, csodát tesz!
Hisz van még parányi hit, a csodaszép reményben,
és aprócska gyermekünk, felnő szeretetben. |
|
 V
Szeretni mért kell?
Szeretni, tudni kell,
Szeretni, akarni kell!
Szeretni jó, szeretet kell, |
|
 M
Tisza partján sűrű erdőben bolyongok,
Suttognak felettem halkan a falombok,
Hajlong a fa ága.
|
|
 M
Ó te édes gyönyör
Rabul ejtetted testemet,
Az édes szerelmeddel
Megrészegítetted szívem |
|
 M
amikor felkeltem,
kecske lett belőlem.
Mekegtem, legeltem,
gazdának tejeltem. |
|
 M
Megvakított bennünk a világ,
Nem is szólnak értünk imák,
Milyen fájdalmas sorsa ez egy fajnak,
Mint a minden napos füst a méh rajnak. |
|
 M
Itt van a hőség,
Ez nem újféleség,
Vele küzd létezőség. |
|
 M
Aki szívét osztja szét
Benne lakik a szeretet,
Boldoggá tenni másokat
Örömet szerez az embernek. |
|
 M
Nagyjaink adták kezetekben a tollat,
hogy folytassátok,a magyar irodalmat.
Tollával élt mindég a nemzet,ha eltorzul
dicső költőink, rátok se ismernek ! |
|
 M
Tele ír papírra, szép jellemet,
Felköpi torkán a régmúlt verseket,
De mit gondol ő, ez nem ártja,
Emberek közt lett ő az árva. |
|
 M
Hogyha száll a cserebogár,
Hogyha nyílik az orgona,
Tudja Isten, rég elhagyott
Kis falumba mi vonz oda. |
|
 M
Egymást szemléljük,
Majd összeölelkezünk.
Meghitt pillanat… |
|
 V
Légy ügyes, játssz szavakkal,
Nyújts két opciót; Ő választhat… |
|
 V
Falunkban éldegélt Cicuska,
nem volt ő már olyan kis fruska,
szoknyában viháncolt,
mindene kilátszott, |
|
 V
Sok mindent adni nem olyan nehéz,
Ha nem korlátoz kapzsi józan ész,
De mindig lesz aki ezért lenéz,
Akárhol élsz, és bárhová is mész,
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 26. szombat,
Jusztina napja van.
Holnap Adalbert napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
