|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Fordulj meg, kis éji fény
földnek, hol én élek,
napról szemem levevém
és most rátok nézek! |
|
 M
Emlékszel, mint öleltelek?
Szemedben hogy merültem el?
Hogy csókoltál meg engemet,
S a Hold kettőnket fényivel? |
|
 M
De
Sokszor
Jutalom
Cseppnyi sincsen. |
|
 M
Ne hagyj el! Oh, ne vidd magaddal
A régtől várt tavaszt.
Számomra balzsam nincs legében,
Ha vele nem maradsz. |
|
 M
Csak túlérett lelkedet... mint egy földi epret,
bölcs illatod és zamatos húsod legyen. |
|
 M
Mi vagyunk a nap gyermeke,
Fényében vígan élünk,
Szívetek még gyermek e?
Az éjtől nem félünk? |
|
 V
Nyár volt,tűzött a nap szünidőbe,
fagylaltot adagoltam.
Szerettem az embereket,főleg
a szép hölgyeket. |
|
 M
A pók hálója behálóz,
selyemszála arcomba lóg,
rám mászik a pók. |
|
 Gy.
Behunyom szemem,
Patakzanak a vágyak.
Egy ábrándvilág… |
|
 M
száz kicsi társam várja a jöttöm.
Lábam előtt egy sün van a földön,
gyöngyszeme villan, és az avarban
zizzenő hangú alt ma a dallam. |
|
 M
És a hét végén,
ha nem is felelünk... azért minderről el ne feledkezzünk,
Megmutatnád, ó, Istenem kis melleidet,
tudom... te hol tartod a szemléltetőeszközöket. |
|
 M
Így beszéltünk egy életen át
Szívünk mindenben egyetértve
Vitt bennünket tovább tovább
Bizony sok év telt azóta már |
|
 M
Van szerelem, mely elmúlik maga,
És nincs érintve szív, ész általa.
Van széptevés, mit ifjú megtanulhat,
De nyomtalan a szerelem nem múlhat. |
|
 M
Ordíts velem, megyünk a tűzbe,
Mint a hélya nász, kergetőzbe,
Repülve a romok felett,
Ahova a világ letett. |
|
 M
Otthon lennénk, főztödet enném,
Mit kérnél, rögtön meg is tenném.
Szívből segítenék,
Együtt, szépen élnénk. |
|
 M
Valami úgy intett vigyáznom,
Mert én reám a sors irigy.
Ah, így kezdődött az én gyászom,
Ah, épen így! |
|
 H
Kék ég rétjén
fehér felhőbárányok legelnek,
terelő pásztoruk a nyári szél.
Fekete viharfelhő közeleg,
|
|
 H
Mint beteg, kit felforrósít,
Ingerlékenyít a láz,
Jobbra-balra hánykolódik,
Mint akit a hideg ráz, – |
|
 M
Utazó vagyok, lelkek útját járva,
Felhők lágy párnáin hágva,
Fentről nézve a nagy világra és csodálva,
Mégis ki nézelődik íly magasságba. |
|
 M
Bánatos az ég odafenn,
Arczán gyászos fellegek;
Gondolatom helyről-helyre
A multakon sorra megy .. |
|
 M
A teherautó kereke leengedett, pótkereke nem volt,
Így sofőr nekiállt szerelni, megjavítani, gumit ragasztott!
Egy sebesült hadnagy jobban volt, a teherkocsi hátsó szélén ült,
A többiek a ponyva alatt voltak, volt ki feküdt, volt ki felült. |
|
 V
Lelkem tiszta... mint egy borospohár,
míg ajkaddal nem mocskoltad be,
amikor lélegzel finoman bepárásodik az emléktől,
amiről neked... most fogalmad sincs.
|
|
 M
Már két napja ott hasaltak, az aknák megölték a sebesülteket,
De jött a hajnalpirkadat és kezdődő ágyúzás lepte meg őket!
Megindult feléjük a felmentő hadsereg, a németekre lőttek! |
|
 M
Félbehagyott versek hevernek asztalomon
Rimtelen lett az életem, a sorsom, a láng
pislákol a kanócon...... |
|
 H
Pecázni indult el Kelemen,
a botja csak úgy állt mereven,
s talán egy villantót,
az ami villant ott, |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 26. szombat,
Jusztina napja van.
Holnap Adalbert napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
