|
Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
M
Hajnal harmat-gyöngyén fürdik a remény,
Vágyakozó szíved, tõle egy üzenetet remél?
Magányosan is bolyongsz, most célt vesztve?
Álmaiddal a szíved a jövõbe tekintne? |
|
Gy
Álomtengeren
útra kél szívem
s ha , révbe ér -
reggelig mesél . |
|
Gy
Meleg, forró naplementék, vakító izzadt reggelek,
Hol vagy már színes õsz, hozz hûsítõ szeleket.
|
|
H
Keresem benned, aki voltál,
Bánatod mögött a vágyat,
Ál-mosolyod mögött
A könnyözönt,
|
|
H
Mindenki Pilátusa ítélj,
Törj felettem véres pálcát,
De ne hidd, ne hogy megtöröd,
Szabadságomnak örökké élõ vágyát! |
|
H
Eltûnt a pillanat.
Észre sem vettem,
hogy itt volt, csak most,
hogy már elillant. |
|
H
Játszunk a világgal,
mint a gyermek
az újonnan kapott
fakockával. |
|
M
Hiányzol. Akarlak. De nem.
Nem tudom, talán. Nem lehet.
De kellesz. Kell még a tekinteted.
Veled. Nélküled. Belém égetted. |
|
M
Szeretlek, mint lelket
átszövõ képzelet,
mi reggeli pacsirta
énekével illan el... |
|
C
Tüzes lobbanással,
égõ tûzvarázzsal,
könnyû füst-karokkal
szoríts vasmarokkal. |
|
Z
Boldogra sírt csillagszememre
szeretõ pírral hajol az alkony.
Rendet akar a világ. Amíg alszom,
|
|
M
Fényes-boldog, gondtalan,
sosem-lesz-vége érzésû
reményteli ünnepeink
|
|
M
Ma hamarabb sötétedett
Még hûvösebb is lenne kint,
Lassan távolodunk a nyártól
Az õsz gondokat hint. |
|
T
Idõn, téren s gondon át,
Gondolatom száll Hozzád.
Sok emlék, mi bennem él,
Szavak szárnyán útra kél.
|
|
T
Õrzöm a fényt a szívemben,
Szeretettel, rendületlen
|
|
T
Kábult reggel a mai,
Ködbe bújtak városunk házai.
Öleli, védi, óvja õket,
S távol tartja a gonosz erõket.
|
|
T
Lassan lehullik az utolsó falevél,
Sárba, porba, ahogy lefújja a szél.
|
|
T
Bántani.
Azt hittem rosszabb,
Mint mikor bántanak.
|
|
M
Csöndes, kedves Álomkobold
Jöjj hozzám, légy velem.
Mikor feljõ a Hold,
Vadássz Velem Gyermekem! |
|
M
Csak ülök magányomban a síneken,
érzelmeimben szagosodó kínnal,
pöfögõn vajúdó mozdonyként indulva hozzád,
értelem színeinek melegével.
|
|
M
Meg kell mutatni a láthatatlant,
kézbe adni a megfoghatatlant,
hallatni a kimondhatatlant,
s felemelni a halhatatlant.
|
|
M
Miért nyílik virág, ha elszárad a szirma,
elvesztve szépségét, belülrõl sírva?
Azért szárad el, hogy a földben maradjon,
s a többi virágnak, új életet adjon. |
|
M
Várj! Az idõ úgysem halad.
De holnap végre kisüt a Nap!
Addig játszunk, addig másszunk
Át a hegyen! |
|
M
Mért élünk e Földön, ha csak ez számít?
A sok hazugság mind-mind elkábít.
Sok légvár, sima szó... - Ez nem ajándék! |
|
M
Nem minden napot lehet arany fonálból szõni,
Mikor elébed simul az õszi-kék.
Most az ezüstoxid évek jönnek ölni, |
|
|
|
Ma 2026. október 22. csütörtök, Előd napja van. Holnap Köztárs. napja, Gyöngyi napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|