|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Anyám!
Te csodálatos asszony,
Köszönöm azt a sok jót,
Amit tõled kapok. |
|
 M
Kerek erdõ, öreg tölgyes...csöndben,
Állatokban igen ritka...csöndben.
Fekszenek a száz éves fák...csöndben,
Kérgükön már csak gombák...csöndben. |
|
 M
Lea édes kicsilányom,
Most a csillagok õrzik álmod.
Gondolatom száll a szélben,
A szívem fájón szeret még téged. |
|
 M
Szólnál,
De a születéskor
Meghalnak
Az õszinte mondatok. |
|
 M
megállít a halványan
nyíló égi fény
emlékem VAGY
emléked vagyok |
|
 Gy
vágyam, hogy mindig így maradjon
õrizni e törékeny csodát
amit felépítünk ne legyen csak álom |
|
 Gy
Figyel. Lopva, ahogy
csak a macskák tudnak. |
|
 M
Lány -
szeretõ
vágy -
legelsõ |
|
 C
az egész utca derengõ félhomály,
a föld sebhelyes,teste hó-kötésre vár. |
|
 C
Azt mondtad hiányzom-
de énfelém lépést mégsem teszel. |
|
 C
Sóhajt a táj:
- elmúlásunk szelei kaszálnak. |
|
 M
Cserébe megmaradtam neked
Gyermeklelkû felnõttnek,
Hogy játszhass velem
Amig szükséged van rám.
|
|
 M
Szürke
õszutó van,
ablakon át látom, |
|
 M
Ha majd meghalok koporsóm fák alatt vivétek
tavaszi szél zengi nótáját miértnek.
Gyász színû tulipán fedi el síromat
vérszemû tövisek õrzik meg kínomat... |
|
 H
Hozzám értél.. s villámként átfutott
Lényemen a felismerés
Tudtam', hozzád tartozom!
|
|
 H
Vártam valakire
Aki talán figyel rám
Most olyan rossz egyedül
Valami kell, megölni a magányt
|
|
 H
Húsz évet töltött a cégnél,
Boldogabb volt mindenkinél,
Ám céget megszüntették,
Õt is szélnek eresztették. |
|
 M
Hold, nevetõ
Nap, lebegõ
Felhõkbõl font
puha ruha,
|
|
 M
Dobban a szív, vár, valamire vár.
Száz csoda, délibáb, ezer színe, messze száll.
Illan a kép, repül a képzelet, messzire visz a vonatán. |
|
 M
Arcára rajzolt mosoly még mindig le nem kopott,
De mosoly helyett ajkára bú lopakodott.
Szeme sarkát könnycseppek hagyják el,
Nem csinál semmit, csak egy nagyot nyel. |
|
 M
Hazug a világ?
Hazudok hát én is.
Színház az élet?
Eljátszom, hát én is. |
|
 M
Árny suhan át a réten, dobban négy pár pata halkan,
Érc szarv nyúlik büszkén két szép kék szeme között;
Selyem ezüst "haja" nyakát oly lágyan ölelé át,
Ahogy tünde simít végig hárfája vonalán. |
|
 M
Magányos bensõmben kitöltöd a teret,
Ereimben áramlik lényed, mint a vér.
Felmelegszem tõled, reményem visszatér,
Szerelmünk átvészel minden hideg telet. |
|
 M
Addig marad a fájó kín,
S mellette a remény.
Ha kell, így lesz örökre,
Míg szemembõl kihuny a fény. |
|
 M
És szinte most is látom,
Milyen jó volna mindig itt,
A képzelet szárnyán szállnom.
|
|
|
|
Ma 2026. október 22. csütörtök,
Előd napja van.
Holnap Köztárs. napja, Gyöngyi napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
