|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Vérzõ szívedet ne nyisd ki imára,
Kereshetsz megváltást, de hiába.
S fakadó könnyekkel a képzelet,
Megsemmisíti az élet, hát ég veled! |
|
 H
Mondd kedvesem!
Mi bántja szívedet?
Szemedben a fény kigyúlt,
homlokod ráncán tehernyi súly,
|
|
 H
Két éve eltûntél,
Ám sok nyomot hagytál;
Forró könnyem hullott
És Te nem hallottál.
|
|
 M
Piros, fehér, zöld, három szín,
Ettõl dobban nagyot a magyar szív.
Kitartóak, büszkék. Õk a magyarok.
Visszamenni Istenem, ide akarok! |
|
 M
- Majd boldogan feleded boldogtalan napjaink,
S hiszed a boldogság hajnalát, mint
Megérinteni, egy elfeledett csodát! |
|
 M
Csak ülök itt a tájat nézve,
A régmúlton merengve.
Feltör megannyi emlék.
Mintha újra a múltban lennék. |
|
 T
Kezem fogod, s félek, elengeded,
|
|
 T
Hív
A szív
S hiába
Menekül
A józan ész
|
|
 Gy
S táncoltam a falak között,
Melyek meséltek nekem,
Hogy õ volt az egyetlen,
Kit nagyon szerettem. |
|
 Z
Ébred a Nap,
Ébred a nap,
Fényre kap,
Fejbe csap, - dolgozni ma nem kell, ember!! |
|
 Z
Távol tõlem a Nap is lebukik,
De a szívemben egy szó marad itt.
Mosolyt csalt szemedbe a létem,
|
|
 Z
Miért kõ a macskakõ
Azért, tán mert rajta nõ?
Nõ cipõje kopoghat
Talán macska dalokat |
|
 Gy
Rettenetes szerelemmel szeretlek,
Egyetlen szerelmem. |
|
 Z
Szemeimben elmerülve
Megláthatod megtört énem.
Átélheted kínjaimat,
Haldokló, zord napjaimat.
|
|
 Z
Bárcsak visszamehetnénk a csodás múltba,
"Szeretlek!" - mondanánk egymás fülébe súgva, újra |
|
 Z
Vétkem, átkos vétkem, bûnös életem.
Vesszek hát ! Kötél legyen nyakamon.
Hitet szegõ mérgezõ mételyem,
Te vagy ki elkísérsz vesztõutamon.
|
|
 Z
zárja a kapukat még egy kis remény
befér és futna
de valahogy azt is helyben járva
valaki közben közelebbre ér...
|
|
 M
Elégedett akkor lennék, ha egyetlen
Szívdobbanás képes lenne arra,
Hogy a csendes tenger kék vizét féktelen,
Vad hullámhegyekké korbácsolja. |
|
 M
Tudom, hogy te és én...
tudom, nincsen táv, se tér,
sem magány, sem egyedüllét. |
|
 M
Az éj átkarol minket
Az ágyunk mely rózsaszirmokkal fedett
A vágy leple terít
Arcunkat feltúrja, gondolatomban elmélkedem. |
|
 T
Soha nem éreztem ilyet talán...
szívem gyors dallamokat ver...bután |
|
 H
A világ csodás fehérbe borul,
Az elsõ hópehely lehull a kõre.
A Boráros téren álló szobor
Szomorúan lenéz a koszos földre.
|
|
 M
Kopott asztal fölött
üvegszilánkot sírnak a szemeid,
ujjaid présétõl betût sikolt a toll,
itt a múlt, újra kegyetlenül lelkedbe gyalogol, |
|
 M
A modern kor szellemében,
mint kerge kacsa a tó vízében
úszkálok.
|
|
 M
Talán ez a jussom, - csak a magány,
Kilátástalan jövõ, halott jelen;
- Ahol épp tegnap jártam, csak az árny,
S a megfakult színek játszottak velem, |
|
|
|
Ma 2026. október 22. csütörtök,
Előd napja van.
Holnap Köztárs. napja, Gyöngyi napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
