|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Szívem most szabaddá vált...
ha szólni akarok valakihez,
tán szólhatok, |
|
 M
Mert minden elemek közül a szél az,
Mi kitartó, szívós, örök harcot vív,
A föld alszik, a tûz kihuny, és amaz,
A víz békés vagy vad, mint emberi szív. |
|
 M
Messze vagy, s hiányzol
Mondtad mellettem nem fázol
A távolság most a mi vétkünk
Reggel remélem együtt kelünk |
|
 M
Kerestem, találtam sejtelmes
mélységeket- minden nõ
körülöttem, megfojt a csend, |
|
 M
Pocsolyák kacsintanak félszeg fényeket
egy magányos öreg hársra,
megvénült águjjai oly törékenyek
hogy aláhullnak a szél gondolatára.
|
|
 Gy
Kékültjére fagyott könnyek írják a nyomort. |
|
 M
Éjszaka!
Te álmot és vágyat hozó napszak!
Elhozod nekünk álmainkat,
Mihelyst lehajtjuk fejünket a párnáinkra. |
|
 M
köszöntjük kedves nézõinket
a mai vetélkedõnk témája
KI TUD KULTÚRÁLTABBAN SZENVEDNI? |
|
 M
Ó
kis
fenyõ
csoda szép, |
|
 M
Serényen de szerényen.
Ez volt ifjúkorom
tarisznyájába tett intelem,
amelyet elhitetett velem |
|
 M
Négy éve ugyanezt a rosszat éltem át,
Egy fiú miatt sírtam hosszú éjszakákon át.
Az maradt, aki volt, nem változott semmit,
Lusta lépni, magán kívül nem néz senkit. |
|
.jpg) M
Ezer ember
Vesz körül.
Szívem ennek
Mégsem örül. |
|
 M
Testem a szenvedély
hulláma öleli át.
Szívem tükrét,
szemed tüze szövi át. |
|
 Gy
Sötét az este itt az éj,
Napot éjjel soha ne remélj.
Csillag lehet végtelen sok,
Álmodni csak egyrõl fogok |
|
 Gy
Csak szólj és én ott vagyok,
õrzöm a mosolyod, |
|
 Z
Az egy olyan idõszak volt,
A szerelem mindent tarolt.
Sok szép lány volt körülöttem,
Kiknek sorba örülhettem.
|
|
 Z
Mihaszna tárgy, mire jó a jégcsap, semmire,
Elolvad, volt-nincs, eltûnik a semmibe.
|
|
 Gy
Kérész életem,
mint egy ingoványba
ragadt palackposta,
|
|
 Gy
Százfélék vagyunk, bizony, mi emberek.
Van, ki semmilyen szabályt sem szeret, |
|
 Z
varázs -
oly* sokszor átsegít
parázs -
tartson ki síromig |
|
 Z
Lélekajtón porlepte fájdalom,
önsajnálat lakat a zárakon,
Vergõdõ szívbarázdák a falon,
szakadt álomháló az ablakon.
|
|
 Z
Színes kerti virágok közt
guggoltam gyermekként
lélegzet-visszafojtva,
s a pillangó nem sikoltott, |
|
 M
Ében éji bársonyba vont viharos tengeren
Szilaj hullámok zengik dalát a búnak,
Egy hol volt, hol nem volt elkárhozott vitorlásról,
Így szólt meséje a Bolygó Hollandinak. |
|
 M
Az a vágy...
Mely megérteti velem a szomorúságot
Csak szomorúság.
|
|
 M
hol omlott arany zuhatag
szép hajad bársonya
arcom közepébe |
|
|
|
Ma 2026. október 22. csütörtök,
Előd napja van.
Holnap Köztárs. napja, Gyöngyi napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
