Távol tõlem a Nap is lebukik,
De a szívemben egy szó marad itt.
Mosolyt csalt szemedbe a létem,
Az írásom nyoma a szívedig érjen.
Ki vagy igazán, mit rejt a lelked?
Szavaidat érteni, hogy lehet?
Lelkedben parányi fény ragyog-e még?
Kinyílt szívedben van-e még remény?
Hosszan gondolaidba merülve,
Fájó szívedbõl a magány is menekülne.
A szobádban gondolataidat kergetve,
A könnyeid, az arcodon, most gördül le.
A lelki gondok enyhûlése a szeretet,
Mondd, miért nincs tõled felelet?
Egy szót, mosolyt kérek!
Ebbõl tudni fogom, hogy jó barát vagy végleg!
loretta - november 25 2008 12:30:29
Remélem, megkapod a mosolyt!
reitinger jolan - november 25 2008 15:43:51
Érkeznek a mosolyok!
Szeretettel Joli
iytop - november 25 2008 18:54:52
Ki könnyeket tud ejteni érdemes reá figyelni,mert több mint barát.Jó volt olvasni versed.
genezisz - november 25 2008 20:38:47 na
egyenlõre ennyi mosolykapszula volt nálam
Fent a vers rendben.
Ölelet: gen ) .
Magdileona - november 25 2008 20:46:07
Én is remélem, minden rendben lesz azzal a mosollyal!
Arbiter Elegantiarum - november 27 2008 23:28:26 Már eleve ennek a versnek az ötlete is mosolyra ösztönöz,de ha van még itt hely a vigyoromnak,akkor hagyok itt neked párat.
Nagyon,NAGYON,tetszett a versed!
) .
