|
Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
H
Kelj fel végre, kelj fel, mondom magamnak
Megérkezett az égre már, ragyog magasban
Menjünk, szaladjunk, rohanjunk arra
Kérlek, ne gerjeszd újra haragra
|
|
H
mi a vers és ki a költő
ruha ez vagy felöltő
hívatás vagy passzió
sors gyönyör vagy passió
|
|
H
–Könyvek a világnak, művek, alkotómunka,
az irodalom, művészet, ez kell a világnak,
megbecsülés, hit, költészet és esztétika
minden, mit régen kiszáradt agyak kívánnak,
|
|
H
-Írni csupán Istenről, Rólad, a nyelvről, az országról,
írni csupán e tövises és mégis illatos világról.
Ez lett a sorsom. Terheim már füstölő vulkánok,
és szívemben is csak egy fénylő érzés csillagpora maradt.
|
|
H
–Ezer fájdalmon át sikoltok
hiszen, ami bárki másnak fáj
bennem is vérezni kész dolog.
|
|
H
Háromnegyed hat volt, akkor kezdett a borotválkozáshoz. Lassan húzta le a habot. Szerette a borotvahab illatát, megnyugtatta. |
|
M
Szőr a palacsintán.
Barna és jó hosszú.
Nem szeret a szakács?
Lehet ez egy bosszú? |
|
M
Köd szállt a világra, sűrű és nehéz fátyol,
Hideg simogatása egész csontig hatol.
Fekete tulipán porozza be a nyirkot,
Elborítja vele az egész világot. |
|
M
Jaj, édes ajkadon egy lágy mosoly átsuhan,
Mit álmodsz? Vibrál bennem a gondolat!
Tán ölelő karomról, vagy csókra vágyó számról?
Nem tudom, csak ajkad boldog mosolyát látom! |
|
M
Csak fakó fény vagyok avaron,
egy árny, ki elvesztette hitét,
nem értem, hát Istent faggatom,
Te miért nem és én miért... |
|
M
Áhított jövőképem
Csukott szemem vásznára
Vetül, ámulva nézem
|
|
M
Mikor karjába emelt az est,
mint festő holdkaréjt, csillagot fest,
az ég bársonyfekete vásznára.
|
|
M
Belebújni a legapróbb atomjaidba
Megismerni a legkisebb részecskéidet |
|
Sz
Látlak a felkelő nap fénylő sugarában
Mely gyengéden koszorút fon az ébredő világra |
|
Sz
a lélek felöltözött:
érinteni készül éppen. |
|
M
... Tudjátok nagyon fáj,
És fájni fog évszázadokon át,
Hisz akkor is fog sétálni egy leány,
Karcsún, csillogó szemekkel,
|
|
M
légy óvatos
csapdák mindenhol
a kijelölt úton haladj |
|
M
A sérültet ellátták
Szájon át lehelve
újra élesztették. |
|
Sz
A ló! - Vágtatni termett!
Súgd fülébe: - Hahó!
Tégy rá szeretettel nyerget. |
|
H
Gyermekként, még tisztán
nézünk a világra, oly ártatlanul.
Az évek során mi változik,
miért feledjük el, kik vagyunk?
|
|
H
Talán mosolyogsz rám,
Csak én nem látlak,
Talán beszélsz hozzám,
De mégse hallak,
|
|
M
az érdes idő kérges tenyerén
korhol vagy simogat szemetek |
|
M
Felnézek az Égre
távolodó madárrajt látok,
vijjogásukat sírja el lelkem
redőket vésve szemem alá, |
|
M
Múlt, jelen jövő, összemosódott bennem
új dimenziók sem szabnak nekem határt,
szabadon száguldanak gondolataim,
hogy rád találjanak téren és időn át |
|
M
Vártam a csodára s te jöttél
Imádatoddal engem átöleltél
A szívem újra dobbant mellkasomban
Kérlek ne légy másé egy kósza pillanatban |
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda, Orsolya napja van. Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|