|
Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
H
Téged kerestelek az egész világban,
alig hittem el, hogy végre rád találtam.
Smaragdszín szemedben csillag tüze fénylett,
remegő ajkamon bársonyos csók égett.
|
|
H
A kis bolha:
fekete aprócska,
mérföldeket ugrik |
|
H
Ahogy megyek az utcán
Átfúj a szél a szoknyán.
Csak nézem kicsit kurtán
Magam, ha visszafognám, |
|
H
Tavaszra vár a természet
a fák zöldbe az ibolyák kékbe öltöznek.
Integetnek az öreg hegyek
ragyognak a szelíd tavak.
|
|
H
Kis ágyából felfigyelt Ő,
Kora reggel mosolyban,
Arca ijedt, tiszta szemek...
Ásított még álmosan.
|
|
H
A tragacs volt az istállók királya,
és legkedvesebb terhe meg a trágya,
volt két nyele, mi kinyújtózott hosszan,
meg lécek közte, mint a létrafokban,
|
|
H
Távolba néző, bús szemek
tükrében apró fellegek,
hoznak könny-esőcseppeket,
tisztára mossák lelkemet. |
|
H
Ezen a napfényes reggelen
Minden csendes körülöttem.
A harmatos fű oly csábító
Minden csepje mámorító.
|
|
H
Beszűrődő hangokat hallgatom
Ébred a természet, nem zavarom.
Fenyőrigó hívja párját hangosan
Választ vár, tollát borzolja álmosan. |
|
H
Pontosan tudja, mit kell tennie.
A teste is tudja. Minden mozdulat
ezer év alatt épült a tudat alá,
mekkorát lép a bal,
|
|
H
Egyszer csak itt volt, kinn a kertben.
Nyúlánkan bújt ki, kő közül.
Nem ért még följebb, mint a térdem,
megdől, ha lepke rája ül.
|
|
H
a sánta lány
arány
talány
a fej nehéz |
|
H
Szeretnék játszani
gyermeknek látszani
átlépni
végtelen hegyeket,
|
|
H
Nem ismerem milyen, ha az apukám átölel.
Nem ismerem milyen, ha a társasban elverem.
Nem ismerem milyen, hogyha reggel ő kelt fel,
Az édesapámat én nem ismerem.
|
|
H
Ezer kilométer űr, teljes jövőhomály
Dagadó bizonytalanság,szánalmas magány
Kacér mosolyország, csiklandó szemek
Pillanat-emlékek, melyek vannak csak veled
|
|
Sz
Érzem az erőt, mit adsz nekem,
Hogy elviseljem a terheket,
Boldogulhassak az emberekkel,
Ha kell, örömmel visszatekinthessek. |
|
Sz
Ne írjon ily hétköznapi nyelvvel,
első kritikusom nekem így nyelvel.
Nos, görcsbe rándult nyelvvel,
próbálok játszani a nyelvvel.
|
|
H
Van nálam valami mit tőled kaptam
két éve őrzöm minden pillanatban.
Vigyáztam rá féltettem és óvtam
nap mint nap a kezembe fogtam.
|
|
H
Álmodni akarok Veled!
Szeretni testedet!
Hinni benned,
S fogni kezedet!
|
|
Sz
Fa vagyok.
Egyedül állok ég és
föld között, Nap égető melege
érlelt, eső öntözött. |
|
Sz
A tavasz lépteit hallom már,
az olvadó hó hátára süppedő időben.
Fénymorzsák gurulnak az ég asztalán,
telet eszik, roppan a jég, jajong, |
|
Sz
Merengve fürkészem a kéklő magost
ritka az ily csendes pillanat
míg várok rád árnyas fák alatt. |
|
Sz
Legyek szelíd galamb
Úgy szóljak, mint a lant.
Ha rám gondolsz egyszer
Gondolj rám ezerszer. |
|
Sz
A nemlét peremén sétálok.
Előttem remény, mögöttem átok.
Mit nagyon akarok, meglátok,
s néha nem tudom, ez áldás, vagy átok? |
|
M
Az inas a pezsgőt rémülten elejtette.
Az asztal lábai őrült táncba kezdtek.
Szellemet idéztek ott nagy titokban.
A koponyákban a fogak is vacogtak. |
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda, Orsolya napja van. Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|