|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
Akkor, igen akkor
szakadjon ketté az ég! |
|
 Sz
Ez most nem az a csend
Ez a lélek csendje
Mikor megbomlik az élet rendje |
|
 H
Fekete fellegeket font fölém a bú,
Eső mosott rám súlyos terhet,
Végigvert arcomon a töviskoszorú,
Miképp csak jeges vihar verhet. |
|
 H
Hát végre vége, eltűnsz, Isten áldjon !
Hiába szorítsz nem leszek tied,
Örök gyönyörömnek találom,
Hogy eldobhatom bilincseidet.
|
|
 H
Ahogy megöleltél
Elkapott a szenvedély.
Forró volt a tested,
Éreztem a lelked.
|
|
 H
Ha észre vettem kését észrevétlen
a tyúkudvar megterelt szögletében,
és láttam, hogy a kotorászó talpak
nagy ijedtükben óvó port kavarnak, |
|
 M
Bogrács alatt lankad a tűz
Jöhet most a kóstolás
Még egy csipet só kell bele
Már is jó a paprikás. |
|
 M
Nézik egymást szemük beszédes
összefonódik kezük, mily édes.
Ajkukat elhagyó féltő szavak
ragaszkodásuk határtalan. |
|
 M
Hosszan nyúlnak az árnyékok a kertben,
lassan közeledik az est.
A nap még tüzesen fénylik a horizonton,
a lombokra aranyló színeket fest.
|
|
 H
Patinás égbolt festékébe mártva
Tél végi töredékes jégtábla-képek
Múltba merülnek ezüstösen végleg
Fehér leplét a föld levedlette mára.
|
|
 H
Szívemben fehér lap hever, mint a vászon,
Üresen várva rám, hogy megfessem,
Rákenem hát titkos, legnehezebb gyászom,
Hogy lelkem végre szabad lehessen.
|
|
 H
Jaj! Megöl, fojtogat,
kínoz, szorít
ahogy a torkomnak
feszül,
|
|
 H
Mikor még együtt eveztünk,
én ültem a deszka padon.
|
|
 H
ha kacérkodsz a védő stresszel
amely abszinttal szesszel szekszel
amely lefojtja eredben a vért
pajzsot emel ha elgyengül a vért
|
|
 H
Feltekintek az égre,
Mit beragyog a fénye,
Sugarai arcomra vetülnek,
Szépsége szememben ül meg,
|
|
 Sz
Itt van, lágy virágillat, érzem én...
Csak én ücsörgök egy síron ezért.
Dédelgetem csendben álmaim porát,
Dögszagú, rémes, keserű hamuját. |
|
 Sz
Ebben a viharban
én bőrig áztam,
pedig menedéket
keresve úgy vigyáztam… |
|
 Sz
Kósza foszlány; szellődarabka,
Hátán dalt hordozván,
Mint ajkakról kélt legenda
Viharzik be hozzám. |
|
 Sz
Nézd csak nézd.
A gyertyalángot.
Fény és árnyék.
Remény,vágy,képzelet. |
|
 Sz
Recsegnek a fák ágai,
Bús madárénekét hallom.
Mondd Isten, még mit hallani?
Vörös vér folyik a falon... |
|
 M
Ébredezem most, nyújtózva kelek;
Hol vannak már a téli reggelek!
Piros naptól ragyog a nagy ablak,
Szobánk falán fényfoltok szaladnak.
|
|
 M
Azt hittem, lehet még
álmom bársonyszőnyegét megigéznem,
az alkonyat szorítását kicsit elfelednem. |
|
 Gy
hogy bárányfelhőkbe bújtunk,
s hintáztunk az égen,
s újra megfürödtünk,
a lemenő nap tekintetében. |
|
 Gy
Úgy szeretnék
Könnyet ontva
Vitorlát bontva
Elmerülni a semmibe…
|
|
 Gy
Lágy szellő kél
a fülledt éjszakán,
felhőfátylat lebbent
egy titokzatos árny. |
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
