|
Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
M
Elégett múltam porából nőtt keresztem,
Hátamra vasszögekkel felverve,
Súlyától roskadok, de mégse eresztem,
És vánszorgok esőostor verve.
|
|
M
havas március
minden melegével
ölellek Édesanyám Téged, |
|
M
Ülök elmerengve
álmokat kergetve
érzem, nem lehet messze, |
|
H
Pedig nem marta
még annyi tél a csontomat,
de úgy tűnik a
sok köszvény már kortalan.
|
|
Sz
Nincs megállás,
Jönnöd kell tavasz!
Rázd le magadról
A tél bilincsét
|
|
M
Ülök a szobámban
és kinézek az ablakon.
Az ablakom alatt egy rózsa bokor van.
|
|
M
A gondolat résein elúszik
a törékeny lényeg, sorsom döbbenet,
szándékom könnyű ujja kopog. |
|
M
Szeretem Annát, a feleségem,
szivtépö világban menedékem:
szépsége számomra kikötö,
másoktól szememet bekötö. |
|
M
te tolvaj, te enyveskezű visszajáró
aki: cseni
az ifjúságom álmait |
|
M
Az égi kupola alatt
meztelen őszinteség,
vénuszi alak,
éhes szemek elé tárja testét. |
|
M
A szokásos virág helyett,
megkapod tőlem e verset,
a nők tavaszi ünnepén. |
|
Sz
Tiszta lapot sikálok holnapra,
kéklő égboltot festek a papírra,
s pöttyös szoknyácskám a szél felkapja
mikor a labdáért ugrom magasba.
|
|
H
a történet kulcsa tiszteletlen diák
kényeztett és tekintélyt nem ismer
vécébe zárta nagymamát
reggel elvitte a kulcsot és kilincset |
|
H
Azt mondta, szeret, s én hittem neki vakon,
Ittam minden édeskés szavát,
S nem láttam ínszövetében megfeszülni
A Vénusz gyilkos légycsapóját.
|
|
H
Akarom, hogy légy fenséges, ősi,
Sugárba burkolt igazgyöngy. korall,
Borostyánkő nyakékben, zizzenés a bőrön,
Kezed hajszálereiből rügy, mely törzset ad.
|
|
H
Egy nap a világ, az élet
Én mindenkit arra kérek
Szeressük a nőket, őket
Akik rólunk álmot szőnek. |
|
H
Azért vagyok optimista,
mert az én nevem Pista.
De ha Miskának hínának
talán pesszimista lennék.
|
|
M
lélek cserepek üvegszilánkja
véreztet el.
ölelnélek, ölelnél
de életünk nem enged
|
|
M
Adj nékem békét jó Uram ,
mellé egy nőt is, hogyha van!
Tovább én már nem harcolok.
hisz jól tudom, hogy vén vagyok. |
|
H
Eljött a napod, köszöntelek téged,
tiszteletből lett nemzetközi ünnep,
hisz benned fogan az a kicsiny élet,
kiben génjeink lánca tovább élhet. |
|
M
s mikor végre
magamhoz tértem,
nem tudtam,
hogy börtönében éltem, |
|
Sz
Szél támad,
a föld zokog,
Jajonganak a fák,
nincs otthonod. |
|
Sz
Mint trónjától megfosztott király,
sikolt és jajong a napsugár
hevétől a hideg hó, a tél.
Cseppenként foszlik hatalma szét.
|
|
SZ
mosolyod folyóm
csókod szomjoltó borom
botom jó foglyod
|
|
H
Ne tégy le, most ne vess a porba,
Ne engedj futni bárkivel, -
Jönnek a senkik nagy tolongva,
De valakivé veled leszem..
|
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda, Orsolya napja van. Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|