|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
. N
Érezhetem-e még bőröd bársonyos selymét
amint a szenvedélytől felhevült testemhez ér
Karod simogató lágy ölelését, melyben elalélva
vágytól felgyúlva, omlanék erős karjaidba.
|
|
 MM
Hosszú lombú fák, mint ártatlan szüzek
Földre hajolt, tiszta karcsú nádak
Szélmarokba futnak, fuvalomra várva
Rőt hajból fonják levélszőnyegüket.
|
|
 N
Elmentél, s itt hagytál magunkra minket,
El sem búcsúztál, csak itt hagytál mindent.
S most csend öleli az őszi, komor, csupasz tájat,
Szívem szomorú, s hosszú ideje vágyódik utánad.
|
|
 N
Narancsba öltözött égi varázs
itt az ősz, rőt köntösét húzta
a vándor madár már úton jár
mezteleníti magát a világ
|
|
 N
Ketten egymás mellett
Tértünk nyugovóra,
De eltelt az este,
Elsuhant az óra, |
|
 N
Hétfő még csak vánszorog
Legelöl úgy ácsorog
Nyomában lassan jön kedd
Telik a hét ne feledd!
|
|
 MM
A7 egyszerű falusi embereket elvitték
hogy szétnézzenek az Operaházban,
Megcsodálták a falon függó képeket.
|
|
 MM
piros pipacs, kék zsálya
sárga pitypang fehér nárcisz
ez mind egy helyen virágzik
|
|
 N
ütemezni kellett a maradék életet, hogy ne raboljanak
ki magamból és mindenre futja még akkor, és olyan szép
önző-rend volt, ahová nem mehettem be végül,
szerelem nélkül. |
|
 MM
Láthatod, semmi sem dőlt össze emiatt,
De hiányzott léted a Honlapon.
|
|
 N
Karomban fekszel. Elejtelek téged.
Szilánkokra törsz most babérok helyett,
nincs már tovább, Magány! Véged van! Véged!
Örökre tönkre mész az agyam helyett.
|
|
 Gy
Létünk mint egy lufi,
ha véget ér - kipukkan,
mégis fújják – talán épp az élet
nevében - gömbölyítik vagy nyújtják |
|
 N
valakit nedvesre csókolok
ajkát kifújja a szél cserepein
elvágom talpamat öle zokog
hüppögve nyílik s zár megint
|
|
 Gy
Megvallom néked minden este :
- Te vagy csupán az én hitem!
Tested kitárva szép keresztem,
reá szögezve ott vagyok. |
|
.jpg) Gy
MENEKÜLJ TŐLEM!
és előlem
ha jót akarsz,
mert egy mosolygós ARC
ÁLARC
vagyok, |
|
 H
Eleven tűz voltál nekem,
megégetett a szerelem.
Testet öltött álom-herceg,
boldog órák, boldog percek.
|
|
 H
Kis forrás, mely keresi csobogó álmait,
apró kő, mi görögve éli meg vágyait,
éledő patak, mi zubogva tölti napjait,
gyöngyharmat, mi frissen éli reményeit. |
|
 H
Vándor, ha delet üt a rézveretes óra;
Vedd kalapod, és: menekülj! Még nem késő,
És ne várj a bősz sakáltorkú sirokkóra,
|
|
 N
jeges sarki szél borzol,
csipkés blúzokon
egy gombot kigombol -
mindent nedvesre csókol,
képzeletem. |
|
 N
boldogsággal megitatlak
gyöngédséggel megetetlek,
szelídséggel betakarlak,
ezek után átalakulsz:
társas lény lesz belőled.
|
|
 MM
Szerda éjén ázott veréb
álomra hajt, csukja szemét,
imádkozik szárnyaival
lenne erős, mint a bivaly,
|
|
 N
Velem vagy,
mégis hiányod vacogom,
keserű kérdés
bujdos nászunk
hunyorgó csillagfénye alatt, |
|
 N
Vigyázz, jő az óra!
Ora, et labora!
Imádkozzál és dolgozzál!
Léleksebeket foltozzál!
|
|
 N
Pillanat a világ kincse
Mi örökké él a szívbe.
Egy csók, egy pillanat minden,
A pillanat áll a szívben.
|
|
 MM
Kérlek, mondd meg, Uram,
Miért szeretek én azt, kit nem szabadna?
Miért kell, hogy Őt szeressem,
Mikor talán Ő nem fog, sohasem?
Kérlek, mondd el nekem, suttogva…
|
|
|
|
Ma 2026. október 19. hétfő,
Nándor napja van.
Holnap Vendel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
