|
 Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 MM
Repülj, csak repülj, drága kis madár
előtted a világ a szép kék láthatár
felhők fölé szállhatsz. onnan letekintsz
verdeső szárnyaddal büszkén le ne ints! |
|
 MM
Az első szerelem felejthetetlen érzés,
Hogy mit érzek? Akkoriban nem volt kérdés.
Egyszerűen csak szerettem veled lenni csendben,
Éreztem, hogy minden rendben
|
|
 M
hogy visszatérve orrom vegye észre,
az anyám sárga virágcsokrot tákol
a ropogós cicege illatából. |
|
 M
Nem hosszúak a bor és rózsa napjai
Homályos álmon túl
Az utunk kialakult egy darabig,
Majd bezárul! |
|
 MM
Nem lesz hosszú a fájó bánat, sírás
szerelem és vágy,
álmunk kapuján átlépni vívódás,
az lesz talán. |
|
 MM
Megérkeztünk,...
semmit nem késtünk.
Mégis nem tudjuk,
miért vagyunk? |
|
 V
A távoli hegyek kékek,
festményen megörökítve
csábítón szépek.
|
|
 V
úgy vigyázz rám,
hogy gyűlölni ne tudjak!
|
|
 V
Egy élet is kevés volt felérni
Mindazt mitől KELL ijedten félni
Ha a számadó rád tekint nevetve
S ágyadat odalent puhára megvetve
|
|
 V
De ha szeretnénk még jövőt, hazát,
Jól meg kell jegyeznünk minden szavát. |
|
 V
Ott, ahol minden ágy fehér,
csupasz falakról elfut a szenvedély.
Ott, ahol fehér köpenyes injekciók
tudják kit kell ábrándos álomba ringatni.
|
|
 V
Forró víz és puha hab,
Kéjes mámor ringat.
Gőzpára csap arcomba,
Fekszem csak ellazulva. |
|
 V
Foszlós kenyérbél,
mellyel vadkacsákat
szelídít a magány.
|
|
 MM
Láttam egy lányt mosolyogni
Mosolyát el fogom lopni.
Magammal viszem, azt hiszem
Azt súgta nékem a szívem. |
|
 MM
Oldalát mocsári gólyahír
szerényen koszorúzza,
nefelejcs szelíd kék szemmel néz
a csöndes suttogásba.
|
|
 V
A Hold
bambán meredt
Maros vizére,
miközben a hajnal |
|
 V
Ha a jobb fülemmel hallgatom,
Az órám ketyegése életemet súgja,
Ha a bal fülemmel hallgatom,
Az idő múlását ütögeti sorra.
|
|
 V
A kedvesem volt a magány,
a parton hevertem,
s bánat, szorongás lágy dalát
ébresztette bennem.
|
|
 V
Úgy indult, mint egy közönséges
délután. Visszatekintve szívemet, mégis
melegség járja át |
|
 V
Egy éjszakán dörgött és villogott,
s a durva lég szirmokat lopkodott,
oly gyenge volt már, mint egy kis pihe,
s a folyó most szirmot visz... messzire.
|
|
 V
Nem oly hosszú a bánat, a nevetés,
A gyűlölet, a vágy,
S a szerelem sem, ha átléped a lét
Rönkkapuját
|
|
 V
Mindig kitartottunk a másik mellett
Ott voltunk, ha a másiknak segítség kellett
Nem csak voltunk most is vagyunk
A másiknak bizony teret hagyunk. |
|
 V
Szavaiddal megigéztél, elvarázsoltál,
sugárzó lelkeddel, mágnesként vonzottál.
Melengetted szívem, s felolvasztottál,
kinyílt lelkem kapuja, mint egy virágszál. |
|
 Cs
Fásult szívünket átjárja,
melegít és felhevít.
Lángra gyúlva tűzet lobbant,
ami szunnyadt most újra ég! |
|
 Cs
Írok, amíg tudok, ha erre születtem,
ahol megfelelek, ott kell helytállanom,
mert régóta célom, és most már vállalom,
hogy írásaimban maradjon fenn nevem! |
|
|
|
Ma 2026. október 16. péntek,
Gál napja van.
Holnap Hedvig napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
