|
 Vendég: 27
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 MM
a kocsmáros sem főzet
elaggott a szőlősgazda
csak a patak csordogál a dőre
nem is terem itt csak lőre
nem telik nekünk parasztra |
|
 MM
holdfény motoz a homályban
keresi a fák lombjait
vágyát átszelve a végcélt
a vak is tisztán látja itt |
|
 MM
Mi szándékod velem,
mit érlelsz rejtve,
mely íly gyötrelem?
Mutasd meg az utat! |
|
 MM
Hány percet dobban mellkasodban
vért pumpálva
benn a szív, |
|
 MM
A mennyek súlyos, kivarrott brokátját
Aranyszállal fényesen kihímezve,
Az éj sötétkék, homályos palástját
Ha birtokolnám ezüsttel beszegve, |
|
 MM
Kinézek az ablakomon
autóknak tetején
apró pici csillámokban
fagyemberke int felém. |
|
 MM
fagyott távoli mosoly melege fehérlik rám.
S ezeregy Krisztus bohémkodva fordít hátat,
az ösztön-vágyak világának.
S zúgnak a jégharangok.
|
|
 V
Kezemben egy őszi levél,
Színes festménnyel is felér,
Szebben mutat, mint tavasszal,
Mégis elmegy az évszakkal.
|
|
 MM
Jázminillat fakadt...
a szívem majd'meg szakadt
úgy jöttél, úgy néztél,
örökre magadba-igéztél. |
|
 V
Az udvarban fekszik a kutya lent a porban,
nyakából lánc lóg; súlya száz halál.
Tompa szemekkel nézi ahogy sorra
lopják a gazda összes disznaját. |
|
 MM
Reszketni kezdett kezemben az újság;
Óh, te kis dal! A találkozást értem,
De belém nyilall a fájó igazság:
Az ifjúság ígéretét – lekéstem…
|
|
 V
Két tó a távolban, sejtelmesen hullámzó remény,
ha volna csónakom, kieveznék a közepébe én.
Ringani mennék, ringani a lét határain,
lefeküdnék a deszkára és felébrednének vágyaim. |
|
 V
Szívdobbanásunk vibrálja, ne engedj,
Tenyerünkön a sorsvonal én leszek,
Mondhatnál talán igent a jelenre,
Szorosan szorítson kezed bilincse.
|
|
 V
A szebb és derűsebb kommunikációért
Szállok most harcba,
Emiatt előfordul, kapok pár pofont arcba,
Elképzelhető,véres lesz az orcám,
S páran mérgesek lesznek rám. |
|
 V
Majd szél süvöltve jő sikít,
Mint túlvilági lavina...
Fátyolos álmot elvakít -
A fény - Magasságos Fia. |
|
 V
Bármibe belefoghatsz,
- nagy kedvvel csináld végig!
Tervezz egy földi pályát,
és meg se állj az égig. |
|
 V
Az éj hosszú,
Légy magadnak,
Sorsnak adnak,
Ajtó koppan,
Zár bekattan.
|
|
 V
Szeretném érezni ajkadnak mézédes zamatát, végtelen időkön át,
Még hallom, ahogyan az őszi szélben könnyedén sóhajtanak a fák.
Lépteim szaporázom, lelkem avarral szőtt ösvényén kavarog az érzés,
Elengedni nem tudlak, szívemben benne élsz, ott a legmélyén. |
|
 V
Van-e még léleknek új,
fakadó rügye,
mely hajnalhíd alatt,
fénysugár uszállyal, |
|
 V
S tudtam, nem véletlenül láttalak,
Az álmok oly igazak, mint a Hold,
S lettem ily boldog hitves általad. |
|
 V
Vívódás, évődés,
kézfogás, arcverés.
Kérdezés, vágyódás,
érvelés, éhezés.
|
|
 V
Piros rózsafám korábbi
Hamarabb el is virágzik,
Ő a szerelem jelképe,
Elvitte magával, "Azt" is! |
|
 MM
lelkem hiányaid nyomják
gén rázza a vágyak lombját
bár sorra nyerek álmokat
nem hős vagyok csak áldozat |
|
 MM
Kezét néztem
Milyen kicsinyke kéz,
Ha nézem, megáll az ész. |
|
 MM
szép hölgyeken mennék végig
de gyönyöröm mások élik
ma csupán az ábránd ér el
ettől hullok szerte széjjel |
|
|
|
Ma 2026. október 14. szerda,
Helén napja van.
Holnap Teréz napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
