|
 Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Kell –e újévi fogadalom vagy nem?
Ez lenne most a kérdésem,
Van,aki azt mondja,lényeges,
Ám létezik olyan is,aki szerint nem szükséges. |
|
 V
Számon még érzem csókod ízét,
az ajtót halkan beteszed,
míg újra jössz az óra ketyeg
a múló percek évezredek. |
|
 V
kidob magából
a semmi ágya,
szivárvány a szerelem
s a felhőt glóriázza.
|
|
 V
Zárt pilládon ne üljön!
A fénylő égkő görögjön...
Látod; fogom csöpp kezed,
Szívem őrzi életed. |
|
 V
Az éjjel feketén
pelyhedzve hullik le
halmok púpjai közt
kígyózó Moselre. |
|
 V
Csillogó ezüsttel hímzett vánkosán nyújtózik az éj,
Kettőnk álmát álmodva Holdvilág fényében nyugovóra tér.
Csillámporral hintett ruhájában legfényesebb csillagod,
Éj kékjében vágyakozva, dúdolja az ismerős dallamot. |
|
 V
Egyszer volt,
Hol nem volt,
Talán igaz sem volt,
De elkezdődött az élet. |
|
 MM
A reményt ne add fel sose,
Mindig benned él,
Csak te szorítod el,
Hagyd, hogy szívedet uralja el. |
|
 V
Ez az esztendő sok jót nem hozott,
kevés örömet és sok bánatot;
így, mivel most már eljött a vége,
szint azt mondom, hogy végre… |
|
 V
Ezerszer elhagysz, és ezerszer visszatérsz.
Mondd, mi dagasztja véred kovászát,
s, tán lefizeted sorsod kovácsát,
hogy nyissa ki az ajtót mire ideérsz?
|
|
 V
Visz a vonat,robogunk,
Futnak a fák, a házak a táj.
A boldogságba rohanunk,
Vár rám az édes Babám, |
|
 V
Tavasszal egy bokor fehérbe öltözött,
akárcsak a farsang bálozó szüze.
Alatta már égett zsendülő fű között
a sárga héricsek aprócska tüze.
|
|
 V
Mert szivárványvirág növesztett szirmot bennem,
És éltette bordáim alatt az új ritmust:
Mikor – eső által árván, oly elveszetten,
Megláttam szállni a szivárványszín pegazust. |
|
 V
A kétkedés nyoma is tűnjön,
maradványa árván meneküljön,
tisztának megőrzött lelkedből,
s remény benned HIDD! feltündököl. |
|
 H
Jó szagúak, mit néztek úgy rajtam,
A borostám kibír még egy hetet,
Minden pénzem a kocsmában hagytam,
Felzabálná otthon a két gyerek…
|
|
 H
Félelmek szántják kérgült lelkem!
Arcomon fojtott irtózat a szépség.
Dühödt fényű glóriámra angyalok vigyorognak,
Nevetnek a koszorúzott Istenek.
|
|
 H
Talán egy porszem hullott a szemembe,
Ne hidd hogy sírok, csupán csak könnyezem.
Érintésed, még itt van a kezembe',
És elbúcsúzunk, mosollyal könnyeden.
|
|
 V
Emeld hát poharad
az eljövendő évre!
Az első kortyot loccsantsd
áldozatul kandalló tüzébe
|
|
 MM
A petárda ,a bizonyos fülek kellemetlen hanghatása,
Ez annál az egyénnél az idegeket is fölpiszkálja, |
|
 MM
ezt az igazságot még ma ki mondja ki
kialudtak a táj zöld lampionjai
vetkőznek a fák kezdődik a nagy menet
kertünk bronzlepedőjén az ősz hentereg |
|
 MM
Szeretőnél több voltál nekem,
szent és félig isteni varázs,
naplemente a kék tengeren,
lombrezdülés, csillagragyogás. |
|
 MM
Elmúlt az életem.
Mi van még énnekem?
Nem sok már biztosan,
Töltsem hát okosan. |
|
 V
Lent a barlang hűvösében,
felolvadtál a zenében,
majd a gong szavára máris,
tovatűnt a külvilág is… |
|
 V
Boldog a szívem s lelkem,
Mikor mellettem, érezlek.
Mosolygok és pirulok,
Mikor csak rám nézel. |
|
 V
Napsugarak táncolnak a jégen,
vízpára-felhők lógnak az égen,
langyos esője lehull a földre,
éltetőn üdít minden cseppecske. |
|
|
|
Ma 2026. október 14. szerda,
Helén napja van.
Holnap Teréz napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
