|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Mindent szépít az eső
Virágokat fűvet fát
S ha már szépít az eső
Hullhatna még jócskán rád
|
|
 V
A JAJ a BAJ az utcán kiált,
mégsem halljátok emberek!
Bűzben, szennyben,
állati sorba hulló testvérek |
|
 V
Szívem szárnyán küldöm én a gondolatokat,
szeretetről dalolok, te érted szavamat!
Mint szárnya törött sebzett madár, hozzád futok,
repülhetnék, de nem tudok, mégis eljutok! |
|
 V
Ki kellene találni
még egy szót.
Tudod, olyan mindenhatót. |
|
 MM
a hajnallal megnyíló égbolt,
a Nap kitáguló arany szeme,
harmattól ittas mezők, kertek,
égi húrokon zengő madárének |
|
 MM
Megvénült hajlott
akác fürtjeit szórja
fehér fény a csend |
|
 MM
Mindennapok kosarában,
Az új évszak gyümölcsei sorában,
Már a szeptember köszöntget.
S a kerítések mögött a földek
az őszirózsák színpompájába öltöznek |
|
 MM
Csillag vagyok én is, árva fényű égi tűz,
Ki fentről vigyázza minden nyíló álmotok.
Sötét felleg, balsors és ború bár néha űz,
Egy csillag alatt, mindig, együtt: dobogjatok. |
|
 MM
Fagyöngyön siklik a hajnali napfény,
fénye szitál a lombok között,
- fa törzsét öleli szöszke aranyprém -
s gyémántot hint, a zöld fű fölött. |
|
 MM
Úgy szorítlak minden éjjel
rám hullanak
a
csillagok
|
|
 MM
Csak élj a mának!
Aki nem tud szeretni,
Vessen követ magára! |
|
 MM
Szeretek bebújni vastag karjaidba...
elveszek bennük...de imádom ölelésüket !
Mert puhán ölel s elvisz az álmokba...
S melegségükben érzem az igaz szeretetet ! |
|
 V
Fiókom kihúztam, ott volt a palack szelleme
Rejtőzött a múlt, elsárgult kockás füzetbe
Hittem, szép versek lapulnak elfeledve
Tévedtem, mert csak zaccot találtam benne |
|
 V
Lelkünkben van a túlélés és ott van a végzet;
Jó döntésektől élhet a Föld s a jövő.
|
|
 V
Midőn a völgy ölén lenn
– együtt, két szerető –
ültünk a csillagfényben,
az volt a szép idő!
|
|
 V
Akkor van elegem,
Ha jönnek a legyek.
Szemtelen legyeket,
Hiába is hesegetem.
|
|
 V
Nem akartam mást,
Csak egy kis boldogságot;
Újra boldognak lenni,
És másként látni a világot.
|
|
 V
Új zenészre száll a pálma,
lagzi várja este lenn,
már csak egy sarokra álma,
s gyújt a dalra féktelen. |
|
 V
Elszöknék bárhová veled,
Elhagynám tomboló szívem
Vágyait, hisz tudom,
Nem lehet mosoly nélküled.
|
|
 V
Két fal közé
szorulva
tekeredne a rétes.
Finom falat
|
|
 V
Csak élni szerettem volna
Mint bárki más, itt e földön,
De te nem engedted! Mond miért?
Csak hagytad, szenvedjek itt e zöldön! |
|
 V
Kereslek
Szememmel – a pillanatok tükrében
Szívemmel – mindenhol, mindenben
Ölelő, sóvárgó, vágyódó lelkemmel
Hozzád szárnyalok Kedvesem
|
|
 V
Lassan játszák el
fényüket a csillagok
az üres térben
cseppen vére a Napnak |
|
 V
Mint esővíz az ereszről,
úgy, folyik a szememből a könny.
Homlokom az ablakon,
sós patak az arcomon,
|
|
 V
különc lettél a saját szobádban
lelök az ágy és nem követ a paplan
hátadon teng-leng a szél
a lepedővel párbeszél
|
|
|
|
Ma 2026. október 12. hétfő,
Miksa napja van.
Holnap Kálmán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
