|
Vendég: 26
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
H
Hópihék szitálnak szerteszét,
varázsuk megigéz, oly mesés,
felhőnek cihája szétszakadt,
csillámló kristállyal szél szalad. |
|
V
Minden fáj s úgy érzem
kiakar robbanni belőlem
úszó lámpások az égen,
meghintik fénnyel lényem. |
|
V
Meleg szoba csendességben,
Ünnepváró békességben,
Várjuk a pillanatot,
Amely nékünk adatott. |
|
V
Ismételten eltelt egy év.
A húszas éveim feléhez értem,
mikor már tudnom kéne, hogy merre tart az életem,
hogy mit is szeretnék valójában, |
|
V
Szemed ragyogva int felém,
s mosolyod örömet önt belém.
Olyankor eltűnik minden körülöttünk,
s egymásra nézve némán eltűnődünk. |
|
V
Tested melegéhez, magadhoz öleltél.
Csókjaiddal felmelegítettél, boldoggá tettél! |
|
V
Bűnben fogantunk te meg én...
Magányban talált ránk Remény.
Imába foglalhattuk volna Jézus nevét,
hogy megfoghattuk egymás kezét.
|
|
V
Könnycseppnyi az öröm...tengernyi a bánat.
S a tenger egyre csak árad. |
|
V
Felcsillan a remény, újraéleszti lelkem,
Utam járom tovább, megtalálom helyem,
Dallam csendül ott belül, fuvolázva megül,
Magányom bús ablakára, Nap fénye vetül. |
|
Gy
Lágy szellő ringatta fákat.
mikor kirándulni arra jártam.
Csodás télen ez a tájék,
a fenyves erdő ajándék. |
|
Gy
Ünnepi díszbe öltözött a Mátra,
Szél dalol a fenyő hárfákon
Hócsipke-fátyol terül a fákra
Fény szikrázik a jégcsapokon |
|
Gy
Torkunkat sírás fojtogatja
Keserű íz szánkban a könny
Szélszórta emlékek zápora
Sápadtan felénk köszön |
|
V
Az Ősz már rég elsiratott mindent,
elhullatta leveleit,elvesztette színeit
minden dermed, meghal körülötte,
nincsen napfény már sosem felette! |
|
M
Kicsi házban meleg szoba,
karácsonyi éjen csoda.
Az asztalnál körben ülnek
a gyerekek, ifjak, vének. |
|
M
Rózsabokrok vöröslő, folyton mozgó vára,
Mit tegyek, hogy érezd? – Minden csak hiába!? - |
|
V
A párkányra szálltál, mint röpke gondolat
Emlékekbe öltözöm, ha megpillantalak
Hogy dideregsz, fázol, te is magányos vagy
Elhaló hangon hívod kicsi párodat |
|
H
Mása – sejtjük mind – szerelmes…
No és? Ez nem esemény!
Nemsokára húsz éves lesz,
tavasz is van… Ez a tény!
|
|
H
Bársonyos a csend,
s a gyertya láng szelíd fénye mellett,
az álmok ösvénye kitárul.
Megérint a szív boldogsága, |
|
H
Nem hiszek a túlerőnek
Se jobbnak,
Se balnak;
|
|
H
Zubog a víz, s a szív dala szárnyra szökken,
hogy megélje azt, ami madarak dalából
lelkébe röppen, s örök örömfényt fakaszt. |
|
H
Csillagod vagyok, mi tollad hegyén világít,
Rejtély, mi a szeszélyek felé hordoz,
Belőle a szerelem tánca kiválik,
S a tündéri, meseszerűn forgót. |
|
H
Holdasszony fogyóban
sápadt kifli képe
mereng az éji folyóban |
|
V
Nem tudom mit is mondhatnék.
Elvagyok veszve teljesen,
saját véres mocskomat törölgetem.
El akarom tüntetni mit hátrahagyhatok, |
|
V
Ott élek én,a beton s drótháló küszöbén,
sejtjeimbe még belé kódolva a remény,
de lassacskán lebomlanak maradékai,
s marad, hidak nélkül, élet szakadékai. |
|
V
Gyere, nézz bele a szívembe,
Gyere, megmutatok mindent.
Látod, ahogy lüktet?
Látod, ahogy vörösen ízzik? |
|
|
|
Ma 2026. október 11. vasárnap, Brigitta, Gitta napja van. Holnap Miksa napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|