|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Évvége volt, a hó szitált,
a hegyen zöld fenyőfa állt,
és környékén e fának
vad farkasok tanyáztak.
|
|
 H
Felhők között a Hold sarlóként játszik,
Kis hullámokban, mintha minden mozogna,
Lábunk alatt érezzük rezgéseit,
Tálán álom ez ? |
|
 V
Minden másodperced legyen teli haszon,
Ne csússzál be sietve sehova se hason,
Lehetsz kibíc,
De soha ne légy csaló, |
|
 V
Elhalkult a zene, kihunytak a fények,
elcsitultak végre a vendégek.
Egyik a földön, másik a hálóban,
pihegnek duhaj, ünnepi mámorban. |
|
 V
Honnan jöttél, s én hová ballagok?
Válasz nincs, csak féltve őrzött mosoly.
Előttem tavasz, utánam néma szavak.
Az idő reszketeg, s a nyár még hallgatag. |
|
 V
Ma sem jön az álom, a perc csak vánszorog,
sorskorsó vizéből keserű maradt csak,
- arcomról egy könnycsepp kezemre rácsorog -
hiába szürcsölöm, nem oltja szomjamat. |
|
 V
Meleget merítek, ha régmúlt
gyermekkorom ködfelhője lebben,
mégis kísért az a pillanat,
amikor magasba emeltél engem, |
|
 V
Kikelt újra Kikelet,
hallom is hogy csicsereg. |
|
 V
Órák óta várok
a szokásos randevúra,
egy vén almafánál állok.
A földben vakond túr, |
|
 V
Szöktem feléd-beléd mint víz a földbe mint harmat a virágba
mint férfi és nő a tiltott-tiltott ágyba.
Betörtük ablakát a vágynak s vágtattunk lován a kéjnek elloptuk
hidegét a télnek melegét a nyárnak raboltuk megloptuk taroltuk
|
|
 H
Tél könnye csordul
nagy patakokban
verve fut fagyostul
sáros nyomot hagyva |
|
 V
Izgalommal teli reggel.
Ma mindenki korán kel.
Csendes még a disznól,
Röfike javában horkol. |
|
 V
A csók egy pecsét,
Mi a szerelem levelét zárja,
Receptje egyszerű kép,
Minek a boldogság az ára. |
|
 MM
Szilárdan állod az élet hullámzását,
Miközben szíved megremeg.
Lábad olykor megrogyik,
De nyílik még virág,
A rétek felett. |
|
 V
Fellebben az ég fátyla
bíbor fényben kél a Nap
Gondolathiányos reggelemen
szemem a semmibe meresztem |
|
 V
Szembeköpted az időt.
Az évek nyálként csorogtak
végig a barázdált arcokon. |
|
 V
Sziréni hangon énekelt a szél
Száz forrásból buggyant elő a dal
Az Ősz ködéből felém muzsikaszó hajolt
És az álomidő visszafelé folyt.
|
|
 V
A fény már jegyben jár a Nappal,
mint nászágy, nyújtózik a nappal, |
|
 V
Veled, vagy Nélküled,
már mindegy, egyre megy.
Veled, boldog lennék,
magányos. Nélküled! |
|
 V
síkos estében egyetlen tárgy
meleget laptopom áraszt
szempillám le-lecsúszik
de korán felpeckeli a hajnal |
|
 V
Engedelmes gyermek voltam,
csodáltam a felnőtteket,
Minden szavukat elhittem,
sóváran vártam, felnőttségemet. |
|
 V
Mondd, van-e rólam képed,
mit előhúzol, s nézed?
Csak egy pillanatra,
csak egy röpke percre, |
|
 MM
Pöttyös katicabogár
pici szárnyát bontva,
az ébredő fényben,
huss: a kezemre száll. |
|
 MM
Megérkezett hát
vacogó álmaidból ébreszt
micsoda fénnyaláb
telednek vége lett |
|
 MM
Hagyjatok!
Aludni akarok!
Éj szövedéke betakar
Ölelésre nem mozdul a kar |
|
|
|
Ma 2026. október 10. szombat,
Gedeon napja van.
Holnap Brigitta, Gitta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
