|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 MM
Aszfalton teng a szétcsorgó élet
az ősz kényszeríti a kapualjba |
|
 MM
Költő vagy, arany színű a Te tollad,
Neked feleljen meg, csak is úgy forgasd!
Akinek nem tetszik, írjon egy jobbat,
vagy olvasson, tanuljon Tőled sokat. |
|
 H
Nem! Nem így kéne lenni,
nem a temetőbe menni,
egy évben egyszer
„jógyereknek” lenni.
|
|
 H
Kicsit várakozok ...
Érzem kezeim szerelmesek,
ó és az ajkaim, a szám is szeret,
mikor harmatos reggel felébredek,
|
|
 H
Láttam a szemedbe, gyönyörű szépséget,
ott voltál előttem, tisztán, és reményben.
Csodálatos szoknyád lobogott a szélben,
ilyen meseszépet, sosem érzékeltem.
|
|
 M
Az éltes, őszi lomb alatt,
a vén pad mélyen hallgatott,
a deszkán várt egy jó falat,
kis, csapzott szőrű eb szaladt, |
|
 M
Seholsincs országban
sosem volt király a sirály,
a sirály tengeri madár.
Tengere: óperenciás, |
|
 V
Marynek volt egy kalapja,
azzal telt el egész napja,
kivette, betette,
fölvette, levette, |
|
 M
Gyors lábakon jár az idő,
Ritmusa olykor szédítő,
Gyerekként toljuk előre,
Öregember, retteg tőle. |
|
 M
Fény és tér köröttem: magas hegyen álltam,
Jövőm bizalommal fűtötte lelkemet,
Szabadon időben messzire elláttam,
Remény dobogtatta áthevült szívemet.
|
|
 M
Mosolyogtál,
mintha az első mosolyod lett volna.
Mosolyogtam,
oly hosszúnak tűnik ez ki mondva. |
|
 M
Felszakad gyógyultnak hitt sebem,
míg gyertyát gyújt remegő kezem.
Kertünk vörös rózsáit teszem elébed,
ajkamon suttogássá csendesül a neved. |
|
 M
Temetőkert köt ide örökre,
várakozásban itt is bővelkedve.
-Bár adhatnék vissza a sok jószóból! |
|
 M
Univerzális riposzt:
A piros ász oszt – nem oszt. |
|
 M
A gyomoktól, ha beérnek,-
mindenki óvakodik. |
|
 M
Gyertyát gyújtok, sercegve ég,
kihunyt a láng, tudom,
egy élet véget ért. |
|
 M
Álltam apám. Csontszürke volt az ég.
Éjjel esett. Sarat cuppolt a lábam.
Imádkozni, szűkölni illenék
- én horpadt sírod néztem és csak álltam. |
|
 M
Csak én ülök némán csendesen ,
reám nem vár már senki sem .
Én sem várok már csodát ,
elmúltak azok az éjszakák . |
|
 M
Álomba ringatlak kedves,
hunyd csak le szép szemeidet
könnyedtől nem lehetsz nedves
szeretlek, ugye elhiszed? |
|
 M
Szempillantásnyi volt csak az a nyár,
beleégett szívembe s gyorsan tovaszállt,
s a csók gesztenyefa lombja alatt,
múlt idő súlyába veszett pillanat. |
|
 M
A pajta és a rét között,
a kert aranyba öltözött:
a sok levél a földre hullt,
avarruhája lángra gyúlt. |
|
 MM
Süt nap, éled a világ,
csak te fekszel édesanyám.
Fejed felett virág koszorú,
lehet ezer minden szomorú. |
|
 M
Szeretnék a temetőbe menni,
Virágot vinni, imát mondani.
Emlékgyertyát gyújtani,
Gondolatban velük lenni. |
|
 MM
Te egy király, én a koldus,
Szívem suta, vén pedellus,
Ahogy ragyogsz, tündér leszel,
Koronádnak engem teszel. |
|
 M
Gyerek és emberszerető társ,
a Napra néző Hold sápadt sugara,
Leszek kéklő ég lehulló csillaga,
s a természet zöld ölén egy hárs. |
|
|
|
Ma 2026. október 09. péntek,
Dénes napja van.
Holnap Gedeon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
